A+ | A- | Alap
2017. szeptember 21.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Hiányosságok az emberi jogok tiszteletben tartása terén: Vennes Aranka interjúja dr. Gaudi-Nagy Tamással PDF Nyomtatás E-mail
2006. március 12.
Hiányosságok az emberi jogok tiszteletben tartása terén
Vennes Aranka interjúja dr. Gaudi-Nagy Tamással, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetőjévelElhangzott Kossuth Rádió Vasárnapi Újság c. műsorában : 2006. március 12.
 
Magyarország jogállam és mindannyiunk érdeke, hogy az maradjon. Jogállamban a közhatalom gyakorlása és az emberi jogok érvényesülée összhangban áll. Magyarországon komoly problémák vannak az emberi jogok tiszteletben tartása terén – fogalmaz a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, az „Amiről szívesen hallgat a hatalom” címet viselő legutóbbi jelentése. Az alapítvány szerint megközelítőleg 100 ügyben mondta ki a független magyar bíróság azt, hogy a rendőrség megsértette a polgárok demokratikus alapjogát, például a gyülekezési, a személyes szabadsághoz, illetve az emberi méltósághoz fűződő jogot.


 
2003. december 1-jén a Lelkiismeret 88. csoport, a Gesztenyés kertben tüntetést szervezett. Ezt azonban a rendőrség feloszlatta, és 51 embert előállítottak. 2004. májusában az Erzsébet-téren szintén a Lelkiismeret 88. csoport rendezvényét oszlatta szét a rendőrség. Mindkét esetben azonban a bíróság jogellenesnek ítélte a rendvédelmi szerv fellépését. Mennyire gyakran sérülnek a demokratikus jogok Magyarországon?

Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője:– Az elmúlt négy év mérlege ebből a szempontból nagyon szomorú, mert azt lehet mondani, hogy a demokratikus alapjogok, mint például a véleménynyilvánítási szabadság, ennek egyik fontos eleme a gyülekezési jog, továbbá a szólásszabadság, sajtószabadság terén - ahol az utóbbi években eljártunk - tömegesen fordultak elő olyan jogsértések, amelyekről a bíróság utóbb megállapította a rendőrség eljárásának jogellenességét. Sőt például már ebben az Erzsébet téri esetben egy jelentős összegű kártérítésre is kötelezte a rendőrséget az áratlanul meghurcolt tüntetők javára. De ha megnézzük a lezajlott két népszavazás (2003. áprilisi EU csatlakozásos népszavazás és a 2004. decemberi kettős állampolgársági-kórházi népszavazás) történetét, és az ahhoz való kormányzati hozzáállást, azt tapasztaltuk, hogy ott a demokratikus választójog sérült. A népszavazás, illetve a választójog jelentős mértékű lekezelésének értelmezhető az a kormányzati hozzáállás, amellyel lényegében a kormányzat akaratát kényszerítették rá a választópolgárokra, semmibe véve a szabad akarat képzési és kinyilvánítási jogukat. Emlékezhetünk arra, hogy milyen egyoldalú, és sokszor valótlan kormánypropaganda kísérte ezeket a népszavazásokat. Ezek tömegességük miatt, sokkal jelentősebb jogsértések akár, mint egy-egy kisebb csoport elleni erőszakos és jogalap nélküli rendőri fellépés. Mindez a közelgő választásokra tekintettel különösen elgondolkodtató, és figyelmet érdemlő körülmény. Ezért is tervezzük mi magunk, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, és bíztatunk minden jogvédő szervezetet, hogy hozzanak létre olyan szervezeteket, olyan egységeket, akik majd a választási eljárás egész folyamata alatt monitorozzák a választási szervek eljárását, különösen a kormányzati szervek eljárását, mert ilyen jellegű kontrollra úgy tűnik, hogy szükség lesz.

Az elmúlt négy esztendőben hány ilyen esetről szereztek tudomást, és álltak a sértettek mellé?

– Több tucat ügyről van szó. Az első nagy ügy volt a 2002. július 4-i Erzsébet hídi, és majd Kossuth téri események. Elgondolkodtató, hogy a hídlezárás során előállított személyek egy jelentős részét szabálysértési eljárásban felmentették, de utóbb ellenük közérdekű üzem működésének megzavarása miatt büntetőeljárást kezdeményeztek. Ez az eljárás a mai napig még csak ügyészségi szakaszban van, tehát még nem került sor egyetlen bírósági tárgyalásra sem. A 2003. áprilisi népszavazás kapcsán több indokolatlan rendőrségi intézkedés volt. Tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt indítottak eljárást például a nem párt Szabad Magyarországért Mozgalom több aktivistája ellen. Több ezer plakátot elkoboztak, és ezzel a csatlakozást ellenző vélemények terjesztését korlátozták. Ez a plakát két korábbi - a vörös csillaggal és a horogkereszttel fémjelezhető - önkényuralmi rendszert jelenített meg, mint negatív történeti előkép és arra hívta fel a választók figyelmét, hogy gondolkozzanak el rajta, hogy az EU akkori formájában mennyire nem kívánatos a magyar nemzet számára. Az eljárások egy része még mindig folyamatban van. Vagy itt volt például Budaházy Györgyék esete, amikor ők azt a „rettenetes törvénysértést” követték el, hogy a KRESZ szabályait betartva, egy EU csatlakozás elleni tüntetésről távozva magyar zászlóval a kezükben a körúton lovagoltak. Őket is sikerrel védtük meg. A Lelkiismeret 88 Csoport 2003. decemberi 1-ejei gesztenyéskerti tüntetését a rendőrség jogellenesen oszlatta fel és szintén jogellenesen állított elő, hurcolt meg ártatlanul 51 tüntetőt, akiknek szintén kártérítés jár. Ez előtt két hónappal a csepeli Kvassay-hídnál 10 magyar állampolgár – akik közül egynél egy magyar zászló volt – libasorban, gyalog haladt a csepeli Weiss Manfréd Kórház elé, hogy ott a kórház bezárása ellen tiltakozzanak. Azonban még oda sem érhettek, mert ezt a cselekményüket úgy értelmezte rendőrség, hogy ők a hídnál nem bejelentett gyülekezést valósítanak meg. Itt történt meg az a híres esemény, hogy a kamarával eseményeket rögzítő Kőszegi László újságírót újságírói igazolványának felmutatása ellenére meglehetősen erőszakos módon szintén előállították és feljelentették rendzavarás miatt. Utóbb mind a 10 embert sikeresen képviseltük, és felmentéssel végződött az ügy. A hatalom demokratikus alapjogokhoz való viszonyára legeklatánsabb példa valóban a már említett gesztenyéskerti tüntetés. A tüntetőket utóbb felmentő szabálysértési bíróság azt az indokolást fűzte a felmentő határozathoz, hogy a rendőrhatóság által tett, a szabálysértési eljárás megindításának az alapját képező minden lépés és a feljelentés minden vonatkozásban megalapozatlan, továbbá a rendőri fellépés mikéntje a békés tűntetőkkel szemben, a teljes készenléti rendőrség felvonultatása, pusztán politikai okok miatt a rendőrség részéről megengedhetetlen, a jogállamiságot megkérdőjelező hatósági fellépés volt.
 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem