A+ | A- | Alap
2017. április 24.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Itt a demokrácia sérült meg Elhangzott a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság c. műsorában 2006. október 29-én PDF Nyomtatás E-mail
2006. október 29.
Ötven éve, 1956. október 29-én a honvédelmi és belügyminiszter közös parancsukban azt hangsúlyozták, hogy a katonaság és a rendõrség a rend helyreállításakor tartsa tiszteletben a magyar népet.

Az elmúlt napokban közelrõl, vagy éppen a tévéképernyõkön láthattuk, miként teremtenek rendet a fõvárosban. A módszereket sokan vitatják. Többek között jogászok és szemtanúk, de természetesen a sértettek is. Az összeállításban azt arra a kérdésre is megfogalmazódik a választ, hogy mi a különbség a két d között? Demokrácia vagy diktatúra. Az akciókról a budapesti fõkapitány is nyilatkozott a Magyar Rádiónak, mint ahogyan a 2006. október 23-án, a békés tüntetésbõl zavargássá változott eseményeknek a szenvedõ alanyai is. Történeteik, érveik a cikk teljes szövegében olvashatók.

– Miben különbözik a tömegoszlatásra kiképzett rohamrendõrség egy diktatúrában és egy demokráciában? Dr. Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Dr.Gaudi Nagy Tamás:– A demokráciát az különbözteti meg a diktatúrától, hogy a rendõrség nem a rendszer politikai ellenségeinek legyûrésére, elfogására, megzabolázására fenntartott szervezett rendszer, hanem egy olyan jogszabályok által szabályozottan mûködõ közbiztonságért felelõs szervezet, amely az alkotmányos rend védelmét tekinti legfõbb feladatának.

– Jogszerû-e, ha a rendõrség egy nem garázda, békés tüntetõvel úgy jár el, mint egy bankrablóval? Az illetõt a földre teperik, rátérdelnek, rugdalják, arcát a földhöz nyomják. Nem egy ilyen képsort láthattunk rendõri intézkedésekrõl a tévében.


– Semmiképpen nem indokolt az, hogy egy békés és ellenszegülést nem tanúsító személlyel szemben a rendõrök erõszakos módon intézkedjenek. Fel kell szólítani arra, hogy eltávozzon a helyszínrõl. Azt követõen igazoltatni kellene, és ha még ez sem vezet eredményre, akkor helye lehet mondjuk az elõállításnak. Ha önként aláveti magát a rendõri intézkedésnek, és engedi elfogását, akkor semmiképpen nem lehet õt földre vinni, illetve földre vitel utáni megbilincselést követõen meg végképp nem lehet õt súlyosan bántalmazni.

– Szinte az egész magyar sajtót bejárták azok a képsorok, amelyeken jól látható, hogy a rendõrök egy menekülõ félben lévõ férfit rántanak a földre, majd miután a kezét hátrabilincselik, hárman-négyen még belerúgnak, sõt van, aki gumibottal ver nagyot a hátára. Nos, ha a rendõrségi törvény 16. paragrafusát nézem, akkor ott azt olvasom, hogy a kényszerítõ eszköz alkalmazása során érvényesíteni kell az egészségvédelem szempontjait. A rendõr nem alkalmazhat továbbá embertelen, vagy megalázó bánásmódot, és nincs helye a kényszerítõ eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés már megtört. Cservák Csaba alkotmányjogász szerint ezek a rendõrök betartották-e a törvényi rendelkezéseket?

Cservák Csaba:– Ebben az esetben, amelyet most megtekintettünk, nem, ezt ki lehet jelenteni egyértelmûen. Mondhatjuk, hogy bûncselekmény történt. Hivatalos személyi minõségében való visszaélést jelent. A rendõrségi törvény kifejezetten elõírja, hogy a rendõr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, sõt az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. Másrészt pedig az utasítást adó parancsnokok személyét sem menti. Az illetõ büntetõ feljelentést tehet, illetõleg természetesen a felettes rendõri szervnél is bepanaszolhatja az intézkedést, továbbá a magyar állam köteles kártérítést fizetni az ilyen egyéneknek. Túllépve viszont a nemzeti határokon, a Strassbourgi Ember Jogi Bírósághoz is lehet fordulni, és a közelmúltban hallottam precedenst arra, hogy rendõri túlkapások miatt Magyarországgal szemben egy 10 ezer eurós kártérítést ítélt meg az egyik sérelmet szenvedett félnek. Szintén ott, precedens értékû döntések születtek a tekintetben, hogy a nemzetközi emberi jogi dokumentációk szerint - és hozzá teszem, hogy a magyar alkotmány szerint is - a tüntetések jogszerûségének egyetlen mércéje a békés jelleg. Tehát abban az esetben, ha békés egy tüntetés, akkor a spontán tüntetés is jogszerû.

– És ön szerint a békés jelleget erõsíti az, hogyha egy tömeg kormányellenes jelszavakat skandál?


– Békés vagy nem békés, a kérdés arra irányul, hogy fölmerül-e személyi vagy dolog elleni erõszakos cselekmény.

Nincsenek könnyû helyzetben a tüntetõk, hogyha a jogszabályokat betartva akarnak demonstrálni, hiszen túl azon, hogy a rendõrség a Kossuth teret mûveleti területté nyilvánította, idõ közben a fõvárosi közgyûlés megtiltotta a gazdáknak, hogy traktorral érkezzenek Budapestre.

– A magyar alkotmánynak van egy sarkalatos elve. Nevezetesen, hogy alapvetõ joggal kapcsolatban csak kétharmados törvény rendelkezhet. Azonban alapvetõ jog lényeges tartalmát még kétharmados törvény sem korlátozhatja. Erre nagyon szeretném fölhívni a figyelmet. Ez azt jelenti, hogy bárminemû intézkedés, rendeleti vagy törvényi, alkotmányellenes akkor, hogyha kiüresíti a gyülekezéshez való emberi jogot.

– Gyakran hangzik el érvként, hogy a város nyugalma, biztonsága, a hétköznapok zavartalansága elõrébb valóbb, mint az, hogy tüntetés helyszínévé változzon a fõváros. Jávor Béla ügyvéd.

Jávor Béla:– Ezek nagyon jó érvek, de a gyülekezési jog legalább olyan fontos, mint a közlekedés. Mert ha a polgári jogainktól megfosztanak minket, akkor elõbb-utóbb közlekedni sem fogunk tudni. Azzal, hogy a rendõrség így állt hozzá a békés tüntetésekhez, mert ugye most ne felejtsük el, nem azokat akarom védeni, akik balhéztak, és megérdemlik azt, amit majd fognak kapni egy törvényes eljárás után, hanem azokat az ártatlan embereket, akiket ez a magatartás rendkívüli mértékben sértett személyükben, testükben, fizikailag, lelkileg, hogy a legközelebbi békés tüntetésre már meg fogják gondolni azok a nyugdíjas házaspárok, azok a középkorú férfiak és nõk, hogy kimenjenek-e? Mert ha annak a végeztével õket olyan atrocitások érik, mint most a Károly körúton, hogy lovasrohammal, gumilövedékekkel fognak találkozni, akkor valószínûleg inkább otthon maradnak. Na most ez az, amit a rendõrség attakja elért, és ennél nagyobb bajt nem okozhatott volna, mert itt a demokrácia sérült meg. Az a demokratikus alapjog, amely a gyülekezési szabadságon át a polgári demokratikus értékrendet képviseli.

– Milyen ügyekkel keresték meg a Nemzeti Jogvédõ Alapítványt? Dr. Gaudi Nagy Tamás.

Dr. Gaudi Nagy Tamás:– Nagyon sok megkeresés érkezett. Ezek jelentõs része szemtanúi beszámolók különbözõ rendõri túlkapásokról, és embereket ért bántalmazásokról. Másik részük eljárás alá vont személyek hozzátartozóinak megkeresése annak érdekében, hogy védelmet biztosítsanak ügyvéd kollégáink az elõállítottak részére, illetve vannak olyan típusú megkeresések is, amelyek az eseményeket rögzítették valamilyen felvétellel, és ezt juttatják el hozzánk.

Bordás Ákos, Boros Péter, Halász Szabó Miklós és Szilvay Balázs összeállítása nyomán
 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem