Kulcsár Anna ( Magyar Nemzet): Fizet és bocsánatot kér a rendőrség

A bíróság ítélete szerint jogsértő volt a tömegoszlatás · A Gesztenyés kertiek békésen demonstráltak
Magyar Nemzet, 2007.11.26 (Kulcsár Anna)

A szocialista–szabad demokrata kormányok idején a rendőrség soha nem látott gyakorisággal és mértékben sértette meg a gyülekezés szabadságát és az emberi méltóságot. Ezt immár bírósági ítéletek sora tanúsítja. Az ítélkező fórumok nemcsak a szabadságjogok sérelmét állapították meg, hanem kártérítést is megítéltek. A legkirívóbb, legkínosabb precedens, a Gesztenyés kerti ügy a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntése alapján most egyezséggel zárul le: a BRFK fizet és bocsánatot kér.

Inkasszótól az egyezségig. A BRFK-t már többször kötelezték nem vagyoni kártérítésre. Ez történt azután, hogy az Erzsébet téren 2004. május 23-án négy személlyel megalázó módon bánt a rendőrség. Kocsis Imrének 700 ezer, két társának 500-500 ezer, a negyedik felperesnek 300 ezer forint kártérítést ítélt meg júniusban a Legfelsőbb Bíróság. Mivel a rendőrség nem teljesítette az ítéletet, az összeget azonnali beszedési megbízással, inkasszóval hajtották be. Félmillió forint kártérítés járt – ugyancsak az LB döntése alapján – Fekete Lászlónak is, aki 2003. október 2-án a Kvassay hídon békés sétával kívánt tiltakozni a csepeli kórház tervezett bezárása ellen. Szotyori Nagy Áronnak 100 ezer forint nem vagyoni kártérítést ítéltek meg. A férfi 2004. november 12-én egyedül demonstrált a Duna TV székháza előtt Markó Béla budapesti látogatása miatt. A rendőrség a gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése címén 40 ezer forint bírsággal sújtotta. A bíróság törölte a büntetést. Úgy döntött: a férfi nem élt vissza a gyülekezés jogával. Az egyszemélyi magatartást semmilyen értelmezés szerint sem lehet gyülekezésnek tekinteni. A tüntetés ugyanis több személynek a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó magatartása. Nem követte el a gyülekezési jog megsértésének szabálysértését Bégány Attila sem, aki 2005. május 20-án transzparensen közölte: „Gyurcsány, nem vagy méltó a Bibó-szobor avatására.” Az indokolás szerint a közszereplő a sértő véleményt is köteles elviselni. Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek találta és megsemmisítette a Fővárosi Közgyűlés tavaly október 20-án hozott rendeletét, amely megtiltotta a traktorok behajtását a belvárosba, s nem engedélyezte pódiumok és hangosítóberendezések elhelyezését a tüntetések helyszínein. A rendelet megalkotását Demszky Gábor szabad demokrata főpolgármester kezdeményezte.
A Lelkiismeret ’88 Egyesület 2003. december 1-jén a Gesztenyés kertből a Jagelló úton át a Stromfeld Aurél utcáig akart vonulni, hogy az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter háza előtt tiltakozzék a magyar és a román kormányfőnek a nemzeti érzékenységet sértő, egy évvel korábbi pezsgős koccintása miatt. A rendőrség a tüntetést megtiltotta arra hivatkozva, hogy a tömeg aránytalanul zavarná a közlekedést. Uniós csatlakozásunkig, vagyis 2004. május 1-je előtt még így szólt a gyülekezési törvény. Azóta a demonstráció akkor tiltható meg, ha az adott helyszínt más útvonalon nem lehet megközelíteni. Ez a legritkább esetben fordulhat elő.
A teljes útvonalra szóló tiltás tudomásulvétele után a Lelkiismeret ’88 három új bejelentést tett a rendőrségen. Közölték: először a Gesztenyés kertben, majd a Jagelló úton, végül a Stromfeld Aurél utcában kívánnak demonstrálni. A BRFK – mint később kiderült – ezt hatalmas pimaszságnak, joggal való visszaélésnek tekintette, és nem válaszolt a bejelentésekre. Úgy vélte, magától értetődő, hogy a néhány nappal korábbi tiltó határozat a három új bejelentésre is vonatkozik. A szakaszos demonstráció sem megengedett. Az egyesület viszont beleegyezésnek tekintette a hatóság hallgatását. A Fővárosi Bíróság úgy ítélt: a szervezők álláspontja volt a helyes. A hatóságnak minden beadványt külön el kell bírálnia, a korábbi tiltás nem vonatkozhat a későbbi kérelmekre. Mivel a BRFK nem tiltotta meg a három útszakaszon a tüntetést, a demonstráció megtartható volt. Illetve lett volna. A rendőrség ugyanis hatalmas erőkkel vonult ki. Több mint ezer kutyás, lovas rendőr özönlötte el a környéket, 51 embert rabszállítóval elvittek a helyszínről.
Kocsis Imre egyesületi vezetőt húsz rendőr emelte ki a tömegből. A bíróság azonban megszüntette a rendőrség által kezdeményezett szabálysértési eljárást. A tüntetők ezután a gyülekezési pert is megnyerték. A rendőrség felülvizsgálati kérelme nyomán a Legfelsőbb Bíróság is úgy döntött, hogy a tüntetés feloszlatása jogellenes volt. Először azért, mert a demonstrációt nem tiltották meg. Másodszor, mert más feloszlatási ok sem volt, noha a rendőrség utóbb – a tárgyaláson – már arra is hivatkozott, hogy az összejövetel elveszítette békés jellegét. A bíróság leszögezte, valóban csak a békés tüntetés áll a törvény oltalma alatt, hozzátette azonban, hogy a Gesztenyés kertiek békésen demonstráltak. Szidalmazták ugyan a kormányt, a rendőröket pedig ávósoknak nevezték, a hangos és negatív véleményközlés azonban még nem szünteti meg a békés jelleget. Az indulatos reagálást éppen az váltotta ki, hogy a demonstrálók azt hitték, tiltó határozat hiányában nem léphet fel ellenük a rendőrség.
Az igazságszolgáltatás fórumai arra is felhívták a figyelmet, hogy a feloszlatás okának az intézkedés megkezdésekor fenn kell állnia, utólag, egy esetleges perben már nem lehet más okok után kutatni. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédei harminckét résztvevő előállításáért, őrizetben tartásáért s a velük szemben alkalmazott megszégyenítő bánásmódért kártérítést kértek a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól. Az NJA közlése szerint a per egyezséggel zárult. A BRFK vállalta, hogy személyenként 600-600 ezer forint nem vagyoni kártérítést és 100-100 ezer forint perköltséget fizet a résztvevőknek. Emellett bocsánatot kér a demonstráció jogellenes feloszlatásáért, az érintettek gyülekezési és személyes szabadságának, valamint emberi méltóságának megsértéséért.
Kocsis Imre, a Lelkiismeret ’88 vezetője, a kártérítési per elsőrendű felperese kérdésünkre azt mondta, hogy a rendőrségre előállított 51 tüntető közül csak 32-en vállalták a pereskedést. A többiek féltek kiállni törvényes jogukért. Az egyesület vezetője közölte: kétszer is gondolja meg valaki, ha az utcára megy tüntetni, mert az a garnitúra, amely most a nép nyakán ül, nem válogat az eszközökben. Bármi áron ragaszkodik a hatalomhoz. Kocsis Imre és hat társa egy másik ügyben is perben áll a rendőrséggel. A BRFK azért marasztalta el őket szabálysértés címén, mert úgy vélte, hogy a hét magánszemély 2004. december 10-én – a rendőrségi tiltás ellenére – tüntetni akart Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Szemlőhegy utcai villája előtt a kettős állampolgárság ügyében képviselt kormányzati álláspont ellen. Az elsőfokú bíróság felmentette őket, másodfokú döntés még nincs.