A+ | A- | Alap
2017. október 19.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Kulcsár Anna (Magyar Nemzet): Vörös csillag és horogkereszt az unió zászlajával PDF Nyomtatás E-mail
2007. június 04.

Ami nem veszélyes a társadalomra, az nem bűncselekmény · Precedensértékű ítélet a tiltott önkényuralmi jelképek ügyében - Magyar Nemzet - 2007. május 11. (5. oldal) - Kulcsár Anna Nem volt alkalmas félelemkeltésre az a plakát, amely az Európai Unió jelképe mellett ötágú vörös csillagot és horogkeresztet ábrázolt. A plakátot Budapest utcáin elhelyező két férfi magatartása emiatt nem veszélyes a társadalomra, következésképp tettük nem bűncselekmény. Így indokolta most írásba foglalt felmentő ítéletét a Legfelsőbb Bíróság. A felülvizsgálati határozat a védő szerint precedensértékű.

Keretes írás:
Újabb eljárások. Tiltott önkényuralmi jelkép használatának vádjával további nyolc hasonló eljárás is folyamatban van – tudtuk meg. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd szerint a rendőrség a plakátokat bűnjelként lefoglalta. A védő nem érti, miként tévedhettek a hatóságok a jogszabály értelmezésekor, hiszen a plakátok felirata egyértelművé teszi, hogy az eljárás alá vont személyek nemet mondtak az ötágú vörös csillag és a horogkereszt által szimbolizált eszmékre is. Az igazságszolgáltatás minden bizonnyal kiindulópontnak tekinti majd a Legfelsőbb Bíróság most elkészült tízoldalas ítéletének okfejtését a hasonló ügyekben – nyilatkozta lapunknak Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd. A védő azt a két férfit képviselte a 2004 áprilisa óta tartó eljárásban, akik az Európai Parlament magyar tagjainak megválasztása előtt plakátokat helyeztek el Budapesten. Az oszlopokra kiragasztott plakát felirata ez volt: „Lehet nemet mondani!” A szöveg közelében az EU jelképe mellett ötágú vörös csillag és horogkereszt volt látható.

Próbára bocsátás
A két budapesti lakost tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt 2005-ben egy év időtartamra próbára bocsátotta a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Az ítéletet a Fővárosi Bíróság (FB) 2006-ban jóváhagyta. A jogerős döntés indoklása szerint a vádlottak magatartása jogellenes, hiszen a büntető törvénykönyv (Btk.) tiltja a vörös csillag és a horogkereszt közszemlére tételét. Ez alól ugyan van néhány kivétel – például az ismeretterjesztés és a tudományos, művészeti célú és jellegű ábrázolás –, a jelenlegi eset azonban nem sorolható a felmentésre okot szolgáltató kivételek kategóriájába.

A plakát az FB szerint az elkövetők álláspontját fejezte ki. Az adott véleménynyilvánítás bűncselekmény. Hasonlóképpen nyilatkozott az ügyészség is. Azt hangsúlyozta: a vádlottak számára is nyilvánvaló volt, hogy a törvény tiltja az önkényuralmi jelképek használatát.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) a védő kérelmére rendkívüli perorvoslat keretében felülvizsgálta és megváltoztatta az első- és a másodfokú ítéletet: felmentő döntést hozott. A felülvizsgálati határozat lényege röviden az, hogy a vörös csillag és a horogkereszt közszemlére tétele formai értelemben bűncselekmény volt: megvalósította a tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétségét. A vádlottak mégsem vonhatók felelősségre, mert cselekedetük nem veszélyes a társadalomra. Enélkül pedig egyetlen jogsértőnek minősülő magatartás sem tekinthető bűncselekménynek. Párhuzam a diktatúrákkal

A plakátragasztás tényétől a Legfelsőbb Bíróság a következő okfejtéssel jutott el a felmentő ítéletig. Mindenekelőtt megállapította, hogy a büntető törvénykönyv szerint a horogkereszt, a nyilaskereszt, az SS-jelvény, az ötágú vörös csillag, a sarló-kalapács: önkényuralmi jelképek. Ezek, és az ezekről készült ábrázolások terjesztése, közszemlére tétele bűncselekmény. Nem büntethető azonban, ha a különben tiltott jelképeket ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból használják, illetve alkalmazásukkal a történelem és a jelenkor eseményeiről kívánnak tájékoztatni. A felülvizsgálati tanács is leszögezte, hogy az uniós részvételünk ellen érvelő személyek magatartása, plakátja nem sorolható a kivételek közé. Vagyis: emiatt nem mondható, hogy a vádlottak nem követték el a bűncselekményt. Arról ugyanis nincs szó, hogy esetleg az ismeretterjesztés lett volna a céljuk, netán a múlt, vagy a jelenkor eseményeit kívánták volna szemléltetni. Az ítélet erről a többi között a következőket tartalmazza: „A közszemlére tett plakáton ábrázolt horogkereszt és ötágú vörös csillag … s a »lehet nemet is mondani« felirat az Európai Unió és az önkényuralmi jelképekhez kötődő politikai diktatúrák párhuzamba állítását, összehasonlítását, az Európai Unióhoz történő csatlakozás kritikáját fejezi ki.” Hivatkozik ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság döntése a büntető törvénykönyvnek arra az alapvető rendelkezésére, hogy bűncselekmény csak az olyan jogellenes magatartás lehet, amely veszélyes a társadalomra. A társadalomra pedig az a magatartás veszélyes, amely sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait.

Az önkényuralmi jelképek használata kétségtelenül jogszabályba ütközik. A büntető törvénykönyv indoklása szerint a különböző szélsőséges (fasiszta és bolsevista) szimbólumok továbbélése, ismételt felhasználása felháborítja, jogos érzékenységében sérti a társadalom jelentős részét. A törvényben leírt cselekmények rontják hazánk hírnevét is. A jogszabály a köznyugalom védelmét kívánta szolgálni.

Nem azonosultak az ideológiákkal
A törvény által tilalmazott önkényuralmi jelképek nyilvános használata a plakátragasztók esetében ugyanakkor nem veszélyes a társadalomra. Az LB felülvizsgálati tanácsa ezt az Alkotmánybíróság 2000-ben elfogadott döntésének figyelembevételével állapította meg. Az Alkotmánybíróság hajdani állásfoglalása szerint az önkényuralmi jelképek használatának lényege az azonosulás a náci és bolsevik népirtó ideológiákkal, amelyek képviselői a hatalom kizárólagos, erőszakos megszerzésére törekedtek. A budapesti büntetőügy vádlottjai viszont nem terjeszteni, propagálni, népszerűsíteni kívánták a vörös csillaghoz és a horogkereszthez kapcsolódó eszméket, hanem azokat elítélve akartak párhuzamot vonni az Európai Unió általuk ugyancsak elutasított hatalmi rendszerével. Cselekedetük – a végérvényes döntés szerint – nem volt alkalmas félelemkeltésre, a fenyegetettség érzésének kiváltására, a köznyugalom veszélyeztetésére. A társadalomra veszélyesség hiányában bűncselekmény nem valósult meg. Ez vezetett a vádlottak felmentéséhez.
 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem