A+ | A- | Alap
2017. augusztus 21.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Kulcsár Anna ( MNO) Megsértett politikai szabadságjogok PDF Nyomtatás E-mail
2008. július 03.
Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgása új szakaszt nyitott az emberi jogok magyarországi történetében

Magyar Nemzet Online, Kulcsár Anna 2008. május 22. 00:00

A szocialista–szabad demokrata kormányok idején a rendőrség soha nem látott gyakorisággal és mértékben sértette meg a gyülekezés, a szólás szabadságát és az emberi méltóságot. Ezt immár bírósági ítéletek és más hatósági állásfoglalások egész sora tanúsítja. Az ítélkező fórumok nemcsak az alkotmányos jogok sérelmét állapították meg, hanem kártérítést is megítéltek. Külön kategóriába sorolható az az ügycsoport, amely amiatt keletkezett, mert a rendvédelmi szervezetek a két miniszterelnök, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc védelmére keltek: megpróbálták őket megkímélni attól, hogy szembesüljenek az állampolgárok álláspontjával. Az egyik ügy eljutott Strasbourgba is.

Visszásságok. Nyilvánosságra hozta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a tavaszi tüntetésekkel foglalkozó állásfoglalását. Ebben Szabó Máté visszásnak minősítette, hogy már-
cius 15-én a Múzeum körúton egy őrző-védő magáncég (az MSZP-hez szorosan kötődő In-Kal Security – a szerk.) ellenőrizte a rendezvényre érkezők csomagjait. Az ombudsman felkérte a kancelláriaminisztert: a jövőben állami rendezvényeken ilyet csak a rendőrség tegyen. Az április 11-i tüntetések kapcsán megállapította: a BRFK diszkriminatív módon járt el, amikor a késve bejelentett rendezvények közül egyeseket engedélyezett, másokat viszont érdemi vizsgálat nélkül elutasított. A Clark Ádám térre tartó békés tömeg feloszlatásakor a rendőrség nem adott lehetőséget a helyszín elhagyására, a tömeges előállításokat pedig semmi sem indokolta
– hangsúlyozta Szabó. Arra kérték az Alkotmánybíróságot, vizsgálja meg, mennyiben egyeztethető össze az alkotmánnyal a „jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” (passzív ellenállás), illetve állapítsák meg, pusztán a határidő túllépése miatt elutasítható-e egy rendezvény bejelentésének érdemi vizsgálata, és az feloszlatható-e. (P. T.)

 

Akár véletlennek is mondhatnánk, hogy a gyülekezési jog megsértése a rendszerváltozás után, 1997-ben, Horn Gyula kormánya idején, Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt történt meg először. Az MSZP–SZDSZ-kabinet rendőrsége november 3-án feloszlatta a Műcsarnok melletti parkolóban gépeikkel felvonuló gazdák rendezvényét. Ítélkezési gyakorlat a hasonló ügyekben ekkor természetesen még nem lehetett, hiszen a szocializmusban a gyülekezés még tilos volt. A véleménynyilvánítás kollektív változatát szabályozó gyülekezési törvényt közvetlenül a rendszerváltozás előtt, 1989-ben fogadták el. A gazdák tiltakozását rendőri erővel felszámoló intézkedés ügye kanyargós utat járt be. A Pesti Központi Kerületi Bíróság végül 2003. október 3-án mondta azt, hogy sérült a gyülekezési jog: a tüntetést jogellenesen oszlatták fel. Zacsek Gyulának, a meghurcolt szervezőnek egymillió forint kártérítést ítélt meg a Legfelsőbb Bíróság.
Medgyessy Péter 2002-es hatalomra jutása egyértelművé tette, hogy az adott színezetű kormányzat nem tolerálja az immár az alkotmányban is rögzített szabadságjogot: a gyülekezést. Amikor ugyanis a miniszterelnök Adrian Nastase román kormányfővel 2002. december 1-jén a Kempinski Szállóban pezsgős fogadáson vett részt, a rendőrség kiszorította, majd feloszlatta a közelben tüntető mintegy 150 állampolgárból álló csoportot. Az Emberi Jogok Európai Bírósága csak 2007. július 17-én vonhatta le az ügy konzekvenciáit. Előzőleg ugyanis a hazai igazságszolgáltatás helyénvalónak találta a rendőri fellépést. Az egyik tüntetőről Bukta-ügynek elnevezett eljárásban a strasbourgi bíróság azt állapította meg: a spontán tüntetés sem oszlatható fel akkor, ha nem vesztette el békés jellegét, s a résztvevők valamelyik politikai eseményre kívántak azonnal reagálni. Elmarasztalták a magyar államot. A hazai gyülekezési törvény nem ismeri a spontán tüntetés fogalmát, a rendezvényeket három nappal előbb be kell jelenteni.
Medgyessynek a tiltakozókkal nem volt szerencséje. A pezsgős koccintás egyéves évfordulóján, 2003. december 1-jén a Lelkiismeret ’88 Csoport szervezett demonstrációt. Az egyesület hívására több száz tüntető jelent meg a budai Gesztenyéskertben. A terv az volt, hogy három szakaszban tartják meg a rendezvényt: először a téren, majd séta formájában a Jagelló úton, végül a miniszterelnök Stromfeld Aurél utcai háza előtt demonstrálnak. Korábban ugyanis a rendőrség elutasította azt a bejelentésüket, hogy egyetlen, egységes rendezvényt tartsanak a Gesztenyéskert és a miniszterelnöki villa közötti területen. Második, három részből álló tüntetésük három külön kérelmét el sem bírálták. Ám amikor a tömeg a Gesztenyéskertben összegyűlt, a készenléti rendőrség lecsapott. Megindult a kutyás, lovas, autós rendőrök rohama.
A rendszerváltozás utáni időszak első, igazán nagy botránya zajlott le itt. Kocsis Imre elnököt kiemelték a tömegből, és 51 társával a rendőrségre vitték. Végül a Legfelsőbb Bíróság állapította meg 2006. novemberében, hogy a tömegoszlatás jogellenes volt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Kocsisnak és 31 társának személyenként 600 ezer forint kártérítést és 100 ezer forint perköltséget fizetett tavaly ősszel.
Gyurcsány Ferenc kormányra lépéséig a bíróságoknak sikerült annyi gyakorlatot szerezniük, hogy viszonylag könnyen megítélhessék a jog- és alkotmánysértő rendőri fellépéseket. A Lelkiismeret ’88 Gyurcsány villája előtt is tüntetni kívánt, mégpedig a kettős állampolgárság ügyében tanúsított kormányzati magatartás miatt. Az egyesületnek megtiltották, hogy a Képviselői Irodaház elől Budára, a Szemlőhegyi villa elé vonuljon. Kocsis Imre egyedül próbált a ház elé jutni, hogy értesítse az ott esetleg megjelenőket, ám a Margit hídon elfogták és őrizetbe vették. A szabálysértési bíróság felmentette, a polgári tanács pedig tavaly novemberben jogerősen 600 ezer forint kártérítést és 100 ezer forint perköltséget ítélt meg neki.
Gyurcsány ugyanakkor talán még Medgyessynél is érzékenyebbnek bizonyult. A bíróságnak az ő egyik esete kapcsán volt módja arra, hogy kifejtse azt a magától értetődő tényt: az egyszemélyes magatartás semmilyen formában nem minősül gyülekezésnek. Lamperth Mónika akkori belügyminiszter a parlamentben váltig bizonygatta ugyan, hogy az egyszemélyes demonstráció is gyülekezésnek minősül, ám az ítélet rácáfolt. A bírósági eljárásra azután került sor, hogy 2005. május 20-án Bégány Attila önkormányzati képviselő kéretlenül megjelent a Bibó-szobor avatása alkalmával rendezett Duna-parti összejövetelen. Megállt az avatóbeszédét mondó miniszterelnökkel szemben, majd felmutatta vászonra rögzített feliratát: „Gyurcsány, nem vagy méltó a Bibó-szobor avatására!” A rendőrség Lamperth és több neves liberális értelmiségi szeme láttára megragadta Bégány karját, a férfit a rendőrautóhoz vonszolta, majd előállította. A bíróság megszüntette ellene az eljárást. Rögzítette: a politikai közszereplőnek az átlagosnál is jobban kell tűrnie a kritikát. A képviselő eddig nem kért kártérítést.
Megilleti viszont 350 ezer forint jóvátétel és 70 ezer forint perköltség azt a budapesti magánszemélyt, aki 2004. november 12-én egyedül demonstrált a Duna Televízió épülete előtt Markó Béla RMDSZ-elnök budapesti látogatása miatt. A rendőrség először közlekedési szabálysértésért akarta felelősségre vonni, végül a gyülekezési joggal való visszaélés címén 40 ezer forint bírsággal sújtotta. Az egyszemélyes tüntetők a szólásszabadság alkotmányos jogát gyakorolták. Így nyilatkozott lapunknak már a Bibó-szobor avatásának napján Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője. A véleménynyilvánítás jogát sértette meg Szili Katalin házelnök is, amikor 2004. április 19-én rendőrökkel távolíttatta el a Parlamentből az Ahimsa-csoport tagjait, akik az ülésterem karzatán „Ki Irakból!” feliratú transzparenst mutattak fel, s cetliket szórtak a képviselők fejére. A fiatalokat felmentették a rendzavarás szabálysértése alól.
A békés séta sem tüntetés az ítélkezési gyakorlat szerint. Olyannyira nem, hogy a bíróság anyagi jóvátételt ítélt meg annak a két magánszemélynek, akiket a rendőrség őrizetbe vett, mert 2003. október 2-án nemzeti zászlóval a kezükben megpróbáltak átsétálni a Kvassay-hídon. A csepeli kórház tervezett bezárása ellen tiltakoztak. A bíróság felmentette őket a rendzavarás szabálysértésének vádja alól, a polgári perben pedig félmillió, illetve 650 ezer forint kártérítésre és 180 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a rendőrséget.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság fizet, mint a katonatiszt. Az utóbbi időben legalábbis. A jogellenesen feloszlatott gesztenyéskerti tüntetés 32 résztvevőjének már egyezség alapján utalta át a több mint húszmillió forintot. A hasonló ügyek többségében eljáró Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője azt mondta, az immár egységes ítélkezési gyakorlat alapján nem vagyoni kártérítés illeti meg azokat, akiknek jogellenesen korlátozták személyes szabadságát, megsértették emberi méltóságát. A félmilliótól egymillió forintig terjedő tételek szokásosnak mondhatók a kártérítési perekben. Az ügyvéd szerint egységes az ítélkezés abban is, hogy a gyülekezés nem veszti el békés jellegét, ha a résztvevők kiabálnak, jelszavakat skandálnak, netán sértegetik a rendőrséget. A gesztenyéskerti tüntetés kapcsán rögzítette ezt a bíróság, azt követően, hogy a BRFK arra hivatkozott: ávósnak nevezték a rendőröket a tüntetők. A rendőrség fizetési készsége egyébként azután vált elfogadhatóvá, hogy Kocsis Imre, a Lelkiismeret ’88 vezetője az Erzsébet téri ügyben inkasszó kibocsátását kérte. Így jutott csak hozzá ahhoz a 700 ezer forint kártérítéshez, amelyet a Legfelsőbb Bíróság ítélt meg számára. Kocsis és az egyesület három szimpatizánsa 2004. május 23-án azért jelent meg az Erzsébet téren, hogy értesítse az esetleg odaérkezőket: rendőrségi hozzájárulás hiányában nem tudják megtartani a Fővárosi gójtalálkozó című kulturális rendezvényüket. A téren ezen a napon mások Izrael állam fennállásának évfordulóját ünnepelték. A rendőrség a három szimpatizánst végighurcolta a téren, majd rendőrautóval elszállította. Őrizetbe került három napra Kocsis is. Őt a harmadik napon rabszállítóval, bilincsben, vezetőszíjon vitték a szabálysértési tárgyalásra. A kártérítés ezen hátrányokat kívánta ellensúlyozni. Azonnali beszedési megbízással emelték le a kártérítés összegét a rendőrség bankszámlájáról a Kvassay-hídi ügy egyik kárvallottja részére is.
A második Gyucsány-kormány megalakulása, az őszödi beszéd kiszivárgása új szakaszt nyitott az emberi jogok történetében. A 2006. szeptemberi és októberi események ismertté tették a tömegesen előforduló rendőri brutalitás fogalmát a gyakorlatban. Az eddig elkészült elemzések közül a lehetőséghez képest a Civil Jogász Bizottság jelentése tárta fel a legteljesebben az események indítékait, összefüggéseit. Az azonosító nélkül utcára küldött rendvédelmi erők jogsértéseinek feltárásával a jelek szerint hiába kísérletezik az igazságszolgáltatás. A személyes büntetőjogi felelősség megállapítását célzó perek sora ugyanakkor még nem zárult le. Az áldozatok kárainak jóvátételét eddig nem vállalta önként a rendőrség. A 2006. október 23-án meghurcolt, megsértett emberek közül négyen nyerték meg első fokon a kártérítési pert. A 2006-os őszi események kapcsán eddig három hivatalos tény rögzíthető. Az egyik: az Alkotmánybíróság a TASZ kezdeményezésére 2007. február 12-én megsemmisíttette a Fővárosi Önkormányzat 2006. október 20-án elfogadott rendeletét, amely – Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester javaslatára – kitiltotta a traktorokat a belvárosból. A második tény: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2008. január 17-én alkotmányosan viszszásnak találta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006 októberében felhívást tett közzé, azt állítva, hogy aki jogellenes megmozdulások, demonstrációk közelébe keveredik, az ítélkezési gyakorlat értelmében bűnsegédként felelősségre vonható. Az ombudsman szerint az NBH-nak nincs hatásköre ilyen figyelmeztetések közzétételére. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője, Kónya István pedig lapunknak úgy nyilatkozott: az NBH állítása nem felel meg a tényeknek. A bírói gyakorlat szerint a bűncselekmény helyszínén jelen lévő vétlen személy nem lehet bűnsegéd csupán azért, mert alkalmatlan időpontban adott helyen tartózkodik. A harmadik fejlemény: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2008. április 26-án megszüntette az eljárást a Kossuth téri kordonbontás miatt. A jogerős végzés szerint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és a párt képviselői nem sértették meg a közrendet, amikor 2007. február 2-án elbontották a Parlamentet övező kordont.
A legújabb fejlemények tanúsága szerint Gyurcsány Ferenc a napi politika eszközeként kívánja felhasználni az alkotmányos alapjogokat. Ennek jele az, hogy részt vett egy előzetes bejelentés nélkül szervezett demonstráción, a Hollán Ernő utcában. A rendőrség tudomásul vette és biztosította az eseményt. A Lánchídnál viszont a hatóság feloszlatott egy olyan összejövetelt, amelyet nem három nappal korábban, hanem közvetlenül a tüntetés előtt kívántak bejelenteni. Az ombudsman vizsgálata szerint a rendőrségnek ez az eljárása megsértette a diszkrimináció és az embertelen bánásmód tilalmát, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát és a panaszjogot. A rendőrség a távozásra felszólított személyeket körülzárta, ők emiatt nem tudták elhagyni a helyszínt. A hatalom ezzel maga kérdőjelezte meg a jogállam lényegi elemét: a törvény előtti egyenlőséget.

 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem