A+ | A- | Alap
2017. május 01.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Nyílt levél a vörös iszap tulajdonosainak PDF Nyomtatás E-mail
2010. október 07.
"Tolnay, Petrusz, Rümmelein és Bakonyi urak! Eljött az idő, hogy azonnal a cég kasszájába és a saját zsebükbe nyúljanak, mégpedig nagyon mélyen. A teljes, többmilliárdos kár haladéktalan megtérítése érdekében. Kérés és bírósági ítélet nélkül"
Egy embertelen nyilatkozat

Beláthatatlanok a következményei Magyarország eddigi legnagyobb vegyi katasztrófájának. Kiszámíthatatlan a jövő, hisz ilyen típusú tragédia még nem történt a világon soha sehol. Testi fájdalmak, maradandó egészségkárosodás, négy haláleset, több eltűnt ember, tönkrement életek, jövő­beni megélhetési gondok, tragikus sorsok – ez a humán mérleg. Évtizedekre termőképtelenné váló földek, toxikológiai veszély, elpusztult háziállatok és halak, veszélyeztetett folyók, ivóvizek – ez az ökológiai „eredmény”. Szürrea­lista látvány, ahogy vérzik Veszprém megye járásnyi része.


Kísérleti nyulak lettünk egy, elsősorban a nagyiparosok, milliárdosok érdekeit szolgáló ipari tevékenység kapcsán. Az emberi telhetetlenség vagy nemtörődömség áldozata lett ember és természet. A vészhelyzet kísérő tünetei: vádaskodások, találgatások, tudományos jövendölések; és persze szolidaritás, tiszteletre méltó összefogás, segítségnyújtás. Nem élhet olyan ember ebben az országban, akit ne ráznának meg a történtek, aki laza vállrándítással át tudna lépni a dolgon. Vagy mégis?

Mégis. Elborzasztó, embertelen, ahogy a Mal Zrt. vezetői megszólaltak. Tolnay Lajos elnök szerint a kiömlő anyag nem veszélyes az emberre, erős vízsugárral eltávolítható a bőrt ért szennyeződés. Szerinte nem olyan nagy a kár sem, mint ahogy azt a sajtó és a kormány állítja. Sőt. És ők nem is vétkesek. Az emberük a katasztrófa előtt megvizsgálta, amit kellett, és sehol semmi gond. Egyébként is, az időjárás a felelős, sok eső esett, meggyengítette a tározó falát – tehát ami történt, az természeti katasztrófa. Biztosításuk mindössze tízmillió forint értékű, és harmadik személyre nem terjed ki. Amúgy pedig a kormány felkérésére (elképesztő, hogy csak arra!) károsult családonként százezer forint gyorssegélyt nyújtanak, talán harmincmillió forint összértékben. És dehogy bántanák a tározót húsz éve építőket addig, amíg a szakértői vélemény meg nem születik.

Végül is mit is akarunk mi, egyszerű, tudatlan emberek ennél többet?

Hát azért egy-két nevet szeretnénk megismerni. Mondjuk azt, hogy a nyilatkozó Tolnay Lajoson kívül Petrusz Béla, Bakonyi Zoltán és Martin Rümmelein is a vezetőség tagja. Többnyire mérnökemberek, akiknek illene tudniuk például azt, hogy egy tározónak mekkora a befogadóképessége, vagy hogy egy erős esőzés alámoshatja a tározó falát. S hogy az ilyen jelenség ellen védekezni illik. Persze akkor kevesebb lenne a nyereség! A Mal Zrt. 2008. évi értékesítéséből származó árbevétel 42,8 mil­liárd volt, a mérleg szerinti eredménye 194,5 millió forint. Így talán még az is érthető, hogy Petrusz Béla magánvagyona egyes nyilvántartások szerint a 2004. évi 12,5 milliárdról 2010-re 16,5 milliárd forintra nőtt, így lett Magyarország 28. leggazdagabb embere.

Mielőtt bárki azzal vádolna, hogy populista módon a gazdagok és szegények szembeállításából származtatom negatív ítéletem, más módon közelítem meg a kérdést. Ennek a tragé­diának – jogi szempontból – minimum két következménye lehet a Malra és vezetőire nézve. A személyes felelősség büntetőjogi „vonalon” állhat meg, ha a már megindult nyomozás ezt megalapozza. A másik irány a polgári jog, azaz a kárfelelősség kérdése. A polgári jognak van egy teljesen érthető alaptétele: aki másnak kárt okoz, azt valamilyen formában – kártérítés, kártalanítás, kárpótlás – köteles megtéríteni. Bizonyos esetekben persze lehet szabadulni a felelősség alól, de csak ritka kivétellel. A vegyi anyagokkal foglalkozók esetében, mint a Mal Zrt., az úgynevezett veszélyes üzemekre vagy fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó kárfelelősségi szabályok az irányadók. Ezúttal érdemes idézni a Polgári törvénykönyv ide vágó szakaszát: „345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.” Nos, a szabály egyértelmű.

Vajon a tározó falának átszakadása a Zrt. tevékenységén kívül eső tény? Nem, nem az. Az alumíniumgyártás szerves része a zagytárolás, tehát a tározó falának megépítése, folyamatos karbantartása, az esetleges eső általi alámosás megakadályozása a tevékenység szerves része. Elhárítható lett volna a fal átszakadása? Bizton állítható, hogy igen. Csak nem a húsz évvel ezelőtti építésre kellene hagyatkozni! Így tehát jogi véleményem szerint a teljes okozott kár megtérítésétől a Mal Zrt. nem szabadulhat, ha mégúgy tiltakozik is ellene. Az objektív felelősség súlyos dolog. S ezt ők is tudják. Ezért próbálkoznak már az első nyilatkozatukban természeti katasztrófára hivatkozni. Az lenne ugyanis az egyetlen mentő indok. Mondjuk, ha egy 5-6-os erősségű földrengés érte volna a tározót, vagy ha magas árvíz mossa ki a lúgosan pusztító vörösiszapot. De nem ez történt. Hogy pontosan mi, azt valószínűleg a bíróságnak kell majd megállapítania. Évek múlva, sajnos. És addig a társasági jogi praktikákkal akár a cég is megszűnhet. S ha nincs cég, nincs kárfelelősség.

Ezért hát most nagyon észnél kell lennie a kormánynak, a károsultaknak és az egész társadalomnak. Ez esetben nem lehet mégoly fontos üzleti érdekeket, esetleges kapcsolati rendszert figyelembe venni. A tragédia okozója nem úszhatja meg. Ezért felelnie kell! S minél hamarabb! A károsultak, a fájdalmat elszenvedők, az áldozatok hozzátartozói, az életük munkáját elvesztők nem érnek rá várni. A terméketlenné vált földjeink rekultivációja, a veszélyeztetett vizeink megvédése nem késhet egy napot sem. Nem a kormány dolga lenne, hogy a károsultakat tél előtt ismét otthonhoz juttassa, még ha oly példaértékű is most az állam fellépése.

Tolnay, Petrusz, Rümmelein és Bakonyi urak! Eljött az idő, hogy azonnal a cég kasszájába és a saját zsebükbe nyúljanak, mégpedig nagyon mélyen. A teljes, többmilliárdos kár haladéktalan megtérítése érdekében. Kérés és bírósági ítélet nélkül. A becsület és az emberi tisztesség ugyanis ezt kívánja!

Becsület és tisztesség. Önök értik ezeket a szavakat?

Bencze Izabella
 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem