A+ | A- | Alap
2017. június 29.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








SZÜKSÉG KORDONT BONT (Heti Válasz) PDF Nyomtatás E-mail
2007. február 21.
Heti Válasz 7. évfolyam 6. szám, 2007.02.08.


Különös fordulatot vett múlt pénteken a Kossuth tér felszabadításáért folytatott küzdelem. A Fidesz kordonbontó akcióját azzal támadták, hogy jogállami útja is lenne a zárlat feloldásának. Valójában számos jogi lépés történt, ám nem vezetett eredményre. A kordont leggyorsabban a kormány távolíthatná el.




A kiindulópont az október 23-i lezárás volt, amikor a rendőrségi vezetés műveleti területté nyilvánította a Kossuth teret, így azóta az ide bejelentett demonstrációk a hatóság szerint jogellenesek. Több mint száz napja nem lehet tüntetni a Parlament előtt, és a tiltást jogi úton eddig nem sikerült feloldani. Pedig erre - Petrétei József igazságügyi miniszter nyilatkozataival ellentétben - számos próbát tettek. Gulyás Gergely Győző és Magyar Péter jogász december óta minden péntekre demonstrációt jelent be a Kossuth térre, mire a rendőrség hétről hétre közli, hogy a gyülekezési törvény csak közterületre bejelentett rendezvényekre vonatkozik, a Kossuth tér viszont nem közterület.

A magán- és a közterület fogalma mellé Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány egy harmadikat is talált: a műveleti területét, amire nem vonatkozhat a gyülekezési törvény, mivel nem köztér. A lezárást a rendőrség a szolgálati szabályzattal magyarázza, melynek értelmében a védett személyek és épületek környezetében "a területet ideiglenesen le lehet zárni". Csakhogy míg a jogvédők az ideiglenes szóra helyezik a hangsúlyt, addig a főkapitány a lezárás kifejezésre. "A rendőr köteles megakadályozni a lezárt területre illetéktelen belépését, az illetéktelenül ott-tartózkodókat távozásra szólítja fel" - folytatódik a szolgálati szabályzat. De ideiglenes jellegűnek lehet-e tekinteni valamit, ami 110 napja tart? A köztársasági elnöktől az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesén át alkotmányjogászok sora jelezte, hogy alkotmányos szempontból aggályosnak, emellett törvénytelennek is tartják a tér lezárását. Ennek ellenére a kordon lapzártánk idején is állt.

HATÁSKÖR HIÁNYÁBAN

A két jogász tehát minden péntekre tüntetést jelent be a térre, a rendőrség pedig minden alkalommal végzést állít ki, hogy mivel a tér nem közterület, nincs hatásköre eljárni a kérdésben. Ezek után Gulyás Gergely és Magyar Péter a gyülekezési törvény alapján ezt hétről hétre megtámadja a Fővárosi Bíróságon. Ott viszont arra hivatkoznak, hogy az ügyben nem a gyors eljárást garantáló gyülekezési, hanem a lassúbb jogorvoslatot biztosító rendőrségi törvény alapján kell eljárni, és az Országos Rendőr-főkapitánysághoz utalják vissza őket. A látszólag jogelméleti vita nagyon is gyakorlati jellegű. "Arra várunk, hogy egyszer olyan bíróhoz kerüljön az ügy, aki elfogadja: ha a Kossuth téri tüntetésről a rendőrségi törvény alapján kell dönteni, az már önmagában megakadályozza a gyülekezést, mert az eljárás lezárultáig évek is eltelhetnek" - mondja Gulyás Gergely.

Schiffer András ügyvéd, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője viszont hangsúlyozza: a gyülekezési törvény nem rendelkezik arról, hogy egy tüntetést engedélyeztetni kell. A jogszabály csupán bejelentési kötelezettséget ír elő, amit a rendőrség vagy tudomásul vesz, vagy megtiltja a tüntetést. Gergényi Péter azonban nem tiltott, hanem arra hivatkozott, hogy hatáskör hiányában nem dönthet. Vagyis lehet tüntetni a Kossuth téren. Ha mégis megakadályoznák a demonstrációt, akkor panasszal lehet élni. Mindez jogi csűrés-csavarásnak hat, mivel a gyülekezőket így is, úgy is eltávolítja a rendőrség a Parlament elől.

Legtovább a Deport 56 nevű szervezet jutott, amely tavaly december 10-re jelentett be tüntetést a Parlament elé. Válaszul szintén hatáskör hiányáról szóló végzést kapott a rendőrségtől. A Gergényi Péter által jegyzett dokumentum ellen fellebbezéssel éltek, amit Szabadfi Árpád, az országos rendőrfőkapitány helyettese utasított el. A dandártábornok csak egy ponton vitatta Gergényi álláspontját: a Vasprefektus helytelenül használja a "biztonsági műveleti terület" szókapcsolatot, mert ilyen jogi kifejezés nem létezik, csak a rendőri zsargon használja. Minden másban egyetértett Gergényivel, és elutasította a panaszt. Ehhez képest a Magyar Helsinki Bizottság január végi hasonló beadványára Bene László országos főkapitány úgy reagált, mintha ez volna az első kifogás a kordon ügyében. "Az ORFK munkatársai a beadvány elemzése után tesznek javaslatot arra, hogy helybenhagyják-e vagy megváltoztatják a budapesti rendőrfőkapitány döntését. Mindez azt is jelentheti, hogy a kordon eltűnhet vagy visszahúzódhat a Kossuth téren" - mondta az MTI szerint Bene.

Az ORFK tehát korábban már elutasított egy ilyen panaszt, ám ezt a végzést is meg lehet támadni a bíróságon. A keresetet a rendőrségre kell benyújtani, és a BRFK továbbítja a Fővárosi Bíróságra. Csakhogy a rendőrség az ötnapos határidő, január 11. elmúltával sem küldte el az iratokat a bíróságra. A jogorvoslati eljárást február 5-ig akadályozta. Csak azután érkezett meg a keresetlevél, miután Szájer József nyilatkozatában a kordonbontás egyik indokaként a rendőrség törvénysértő késlekedését jelölte meg.

ABSZURD HELYZET

1989 óta a mostani a leghosszabb időszak, hogy a Parlament előtt nem lehet tüntetni. A Németh-kormány idején elfogadott gyülekezési törvény első változata szerint ugyan még tilos volt rendezvényt szervezni az Országház környékén, de még két hónap sem telt el, és - vélhetően alkotmánysértő jellege miatt - törölték a törvényből a tiltást. "Most viszont az az abszurd helyzet állt elő, hogy bár a parlament csak kétharmados törvénnyel állíthatna vissza egy ilyen tilalmat, azt Budapest rendőrfőkapitánya egy személyben megteheti" - mutat rá Szerdahelyi Szabolcs, a Deport 56 elnöke. Schiffer András szerint pedig a karhatalom és a kormány már 2003 óta sorozatban sérti meg a gyülekezési jogot. Az ügyvéd is úgy látja, hogy a Kossuth tér közterület, és jogalap nélkül tiltják meg az ott-tartózkodást. Schiffer emlékeztet, hogy a gyülekezési törvény a Németh-kormánytól az Orbán-kabinetig kifogástalanul működött, gondok csak azóta vannak vele, mióta a rendőrség "a jogalkotó jóhiszemű szabályozását saját céljaira használja ki és vezet be a törvény szellemével ellentétes korlátozásokat". Az ügyvivő példaként említi, amikor az év eleji (!) bevásárlási lázra vagy metróépítésre hivatkozva tiltottak meg tüntetéseket.

A gyülekezési jog korlátozásával és rendőrségi kényszerintézkedésekkel kapcsolatban a tavaly őszi események következtében sosem látott mennyiségben érkeznek feljelentések rendőrök ellen, és egyre nagyobb számban indulnak kártérítési perek a rendőrség, a bíróság és a büntetés-végrehajtási intézetek ellen. Az esetek közös pontja, hogy a rendőrök jogellenesnek minősített gyülekezés során léptek fel a tüntetők ellen. Az ügyek egy részében a demonstrálók valóban törvénysértést követtek el, ám az ügyek másik, igen jelentős részében a hatóságok bűncselekmény vagy szabálysértés hiányában megszüntették az eljárást. (A 2004-es Erzsébet téri incidens kapcsán néhány órás fogva tartásért félmillió, Kocsis Imrének, a Lelkiismeret 88 szervezet elnökének háromnapi elzárásáért pedig egymillió forint kártérítést ítélt meg tavaly jogerősen a bíróság. Mivel a rendőrség nem fizetett, inkasszóval emelték le az összeget a BRFK számlájáról.)

PERELIK A RENDŐRÖKET

Ha az előállítás alkalmával személyi sérülés is történt, akkor egészségkárosodásért is kárigényt jelentenek be. A szeptember 19-én elfogott Z. L.-nek a rendőrök eltörték a csuklóját, ebben az ügyben 3,2 millió forintra perlik a rendőrséget. Tízmillió forintnál is nagyobb lehet a kárigénye annak a fiatalembernek, aki rendőrségi gumilövedék miatt október 23-án elveszítette egyik szemét. "Z. L. ügyében peren kívüli megegyezést ajánlottunk a BRFK-nak, ám azt a cinikus választ kaptuk, hogy jelöljük meg, melyik rendőri szerv járt el a sértettel szemben. Holott az őszi események után az egyik leggyakoribb panasz az volt, hogy a rendőrök azonosító nélkül léptek fel, és a símaszk alatt az arcuk is felismerhetetlen volt" - mondja lapunknak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője. Emiatt pedig nemcsak a rendőr azonosítható nehezen, de még a rendőri szervezet is, amelyet perelni lehetne a károkozásért. (Még nehezebb a helyzetük azoknak, akik például október 23-án pusztán ott voltak a helyszínen, és rendőri bántalmazás következtében sérültek meg. Esetükben is kulcskérdés, hogy jogszerűen oszlatták-e fel a bejelentett tüntetés helyszínére tartó tömeget a Kossuth térre vezető utcákban. Grespik László ügyvéd közel kétszáz felperes képviseletében indított pert a tüntetés jogellenes feloszlatásának megállapítása érdekében.)

A Fidesz múlt pénteki kordonbontó akciójával a jogvédő szervezetek többsége annak ellenére sem ért egyet, hogy több jogász is alaptalannak tartja a rendőrség feljelentését. Jogsértésre nem lehet jogsértéssel válaszolni - állítja a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért, és ugyanezt tartalmazza Sólyom László köztársasági elnök közleménye is. A TASZ ügyvivője egyenesen képmutatónak tartja a Fidesz álláspontját, mert abban a tudatban bontották le a korlátokat, hogy a "leamortizálódott rendőrség" úgysem mer fellépni ellenük. Schiffer András szerint az ellenzéknek számos eszköz állt volna még rendelkezésre. A gyülekezési jog sérülése miatt rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezhettek volna. Tóth Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogtudományi karának tanszékvezetője hétfőn a köztévében úgy vélekedett: mivel a rendőrség meg sem próbálta akadályozni a bontást, a képviselők egész egyszerűen nem sértettek meg semmilyen törvényt vagy jogszabályt.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány az akciót a jogvédelem szempontjából hasznosnak ítéli, mivel a Kossuth tér lezárására irányította a figyelmet A Fidesz így a munkáskesztyűs, csavarkulcsos akcióval elérte azt, amit a jogvédőknek hónapok óta nem sikerül: a kordon legalább fél órára eltűnt a Parlament elől.


Mindörökre kerítés?

A miniszterelnök által felállított, zömében baloldali jogászokból és társadalomkutatókból álló vizsgálóbizottság törvényben szabályozná a kordonkérdést. A héten nyilvánosságra hozott jelentésük szerint az Országgyűlés környékén minden rendezvényt végleg meg kellene tiltani, visszatérve a gyülekezési törvény 1989-ben alig több mint másfél hónapig fennálló szabályozásához.

A bizottság a közélet szinte valamennyi szereplőjét hibásnak tartja az őszi események miatt. A miniszterelnök szerintük abban hibázott, hogy alábecsülte őszödi beszédének társadalmi hatását, a köztársasági elnök azért, mert erkölcsi válságként értékelte a helyzetet és ezzel "hamis képzetet keltett".

A jelentés jogosnak tartja, hogy a rendőrség október 23-án erőszakot alkalmazott, ám bírálja a karhatalom intézkedéseit. Szerintük már a szeptemberi spontán tüntetéseket is fel kellett volna oszlatni, és a kampánycsend alatt be kellett volna szüntetni a téren tartott demonstrációkat. Jogtalannak tartják, hogy a rendőrök az intézkedések során nem viseltek azonosítót, és símaszkkal takarták el az arcukat.

A hatóság hibázott abban is, hogy elfogadta a Fidesz október 23-i rendezvényének helyszínéül az Astoriát, egyes rendőrök pedig túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát.

A jelentés kritikával illeti a pártokat. Az elmaradt reformokat csak halogatták, miközben egyre többet ígértek a választóknak. A bizottság a Fidesz felelősségének tartja, hogy a kirobbanó társadalmi elégedetlenséget "egységesnek látszó jelenséggé" rendezte, s politikája "engesztelhetetlen és támadó jelleget" öltött.


Paprikaspray, rohamsisak, csapatszállító


A rendőrség nagy erőkkel készül a tavaszra várható tüntetéssorozatra. A parancsnokok az ország több pontján közölték beosztottjaikkal, március 10. és 20. között nem mehetnek szabadságra. Emellett ezer fegyveres egyidejű mozgatására alkalmas, 90 új csapatszállító járművet vásárolnak. 120 új gránátvetőt is beszereznek, ehhez 1500 negyven milliméteres gránátot vesznek. Az összehasonlítás kedvéért: szeptemberben és októberben könnygáztöltetből 1700-at lőttek ki. (Az 1986-ban rendszeresített, de 2006-ig sosem használt, járműre rögzíthető sorozatvető öt vetőcsövéből csövenként öt-öt gránátot lehet kilőni.) Az először szintén október 23-án bevetett, akkor Németországból beszerzett paprikaspray-kből újabb ötezer darabot vásárolnak. Újabb rendőrlovak kiképzését kezdték meg tömegoszlatási feladatokra. Emellett 1350 fejbeszélőkészlettel ellátott ütésálló rohamsisakot is rendelnek, hogy ne ismétlődhessen meg az MTV ostrománál tapasztalt jelenség: a rendőrök akkor mobiltelefonon kértek utasítást feletteseiktől. Az új ruházat a lábukat is védi, így nem kell kartonpapírba csomagolni lábszárukat, mint ősszel tették, amikor lábvédő híján így védték sípcsontjukat.

Az utóbbi évek legjelentősebb - hárommilliárd forintos - rendőri beszerzésének zöme a gyorsaság érdekében közbeszerzési eljárás nélkül zajlik. Lapunk úgy tudja, a Kossuth térhez kötődő szervezetek a belváros szinte minden közterére engedélyt kértek az idén négynapos nemzeti ünnep idejére. A lefoglalt közterületekről a BRFK egyelőre nem ad tájékoztatást.
 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem