A+ | A- | Alap
2017. június 23.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Van jogi lehetőség a fővárosi szovjet obeliszk elbontására Megjelent a Magyar Nemzet 2006. június 17-i számában PDF Nyomtatás E-mail
2006. június 17.
Van jogi lehetőség a fővárosi szovjet obeliszk elbontására
Magyar Nemzet, 2006. június 17. (2. oldal)

Pál Gábor
Holnap 16 órai kezdettel a szovjet katonai megszállásunk megszűnésének tizenötödik évfordulóján követeli a Nemzeti Jogvédő Alapítvány a fővárosi Szabadság téren a zsarnokság emlékművének elbontását, a magyar szabadság és függetlenség szobrának felállítását, és az ereklyés országzászló visszaállítását.
Újfajta megközelítéssel, a magyar és az orosz érzékenységet is szem előtt tartva, higgadt jogi úton kívánja számos civil szervezet és magánember akaratát kifejezve eltávolítani a szovjet diktatúra katonai emlékművét a Szabadság térről a Nemzeti Jogvédő Alapítvány. Zétényi Zsolt ügyvéd lapunknak úgy nyilatkozott, várhatóan törvényjavaslat kerül az Országgyűlés elé – amelyet célszerűen Wittner Mária fideszes képviselő nyújt be –, s levelet írnak a magyar kormánynak, hogy mindenki számára megnyugtatóan rendeződjön a magyar szabadság és függetlenség emlékművének kérdése. A vörös csillagos obeliszket ugyanis az orosz állammal folytatandó tárgyalások alapján helyeznék át méltó módon vagy temetőbe, ahol kegyeleti funkciója lenne, vagy pedig egy nem központi közterületre. A magyar kormánynak mindehhez kétoldalú tárgyalásokat kell folytatnia az orosz kormánnyal, amelyhez segítséget adhat az 1995-ben aláírt magyar– orosz hadisíregyezmény – mondta Zétényi Zsolt, aki emlékeztetett, hogy annak harmadik cikkelye megadja a lehetőséget hazánknak, hogy az emlékmű területét „fontos állami érdek” miatt másképpen hasznosítsuk. Az állami érdek nem más, mint az ’56-os forradalom közelgő 50. és a nándorfehérvári csata 550. évfordulója. A jogász szerint el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy a szovjet obeliszk helyén az ereklyés országzászló állt, mert ez utóbbit a Szabadság tér másik, közeli pontjáról bontották le 1945-ben. Az országcsonkítás kegyhelyét a második szakaszban lehetne visszaállítani a térre, elsőként azonban a Szabadság és Függetlenség emlékművét kell felállítani, ezzel emlékezve valamennyi szabadságküzdelmünkre, így legújabbkori világraszóló szabadságharcunkra, s a vértanúságot szenvedett magyarokra és nem magyarokra. Az utolsó pillanatban vagyunk, október 23. után nehéz lenne az orosz fél előtt rendkívüli államérdekről beszélni – jegyezte meg az egykori országgyűlési képviselő, az 1989-es Ellenzéki Kerekasztal tagja. Elmondta, hogy sikertelen tárgyalás esetén a magyar fél az említett egyezmény alapján egyoldalúan dönthetne az emlékmű sorsáról. A tér eredeti állapotát állítanák helyre, s a minden halottnak joga van a kegyelethez elv alapján sem maradhat a Szabadság téren a zsarnoki nagyhatalom emlékműve. Zétényi kérdésünkre úgy vélekedett, mi, magyarok reménytelenül is tudunk küzdeni, ám a helyzet nem annyira kilátástalan, hiszen célszerű tárgyalásokkal, higgadt, jogi és nemzetpolitikai megfontolások alapján, túlzott erőfeszítések nélkül is visszaállhat az eredeti állapot, a méltó emlékhely Budapest történelmi központjában.


Tüntettek a Szabadság téren

Magyar Nemzet, 2006. június 19. (1. oldal)

Bodacz Balázs

Borisz Jelcin bocsánatkérése 1956-ért azt bizonyította: maga a szovjet-orosz birodalom sem tekint felszabadítóként saját hadseregére. Maga a Szovjetunió pedig már nem is létezik; nincs tehát semmi, amiért ennek az emlékműnek itt kell állnia – mondta Balázs-Piri László, az ’56-os Alapítány elnöke tegnap a Szabadság téren. A televízió székházával szemben álló, a „hős szovjet felszabadítóknak” állított emlékműhöz a Nemzeti Jogvédő Alapítvány szervezett demonstrációt. Az alapítvány az emlékmű eltávolítását szeretné elérni. Zétényi Zsolt, a jogvédő alapítvány elnöke elmondta: nincs bennük gyűlölet azon szovjet katonák ellen, akik emlékére az obeliszket felállították.  Zétényi Zsolt kifejtette: a Szabadság tér eredeti állapotát – az ereklyés trianoni országzászlóval és az égtájszobrokkal – is  helyre kell állítani, de első lépésben az elnyomásra emlékeztető szovjet emlékmű helyére fel kell állítani a magyar szabadság és függetlenség emlékművét. A szovjet emlékmű lebontását és áthelyezését követelő mintegy 200 tüntető előtt Zétényi elmondta: az orosz csapatok kivonulásakor aláírt államközi dokumentumban a posztszovjet állam azt kérte, hogy a Szabadság téri emlékmű maradjon meg. A szerződésnek azonban van egy kitétele: amennyiben fontos állami érdekből Magyarországnak szüksége van az emlékmű területére, úgy annak lebontásáról, illetve áthelyezéséről meg lehet kezdeni a tárgyalásokat. Ha ezek nem vezetnek eredményre, vagy egyáltalán el sem kezdődnek, úgy Magyarország az igény bejelentésétől számított két év lejártával áthelyezheti az emlékművet – derült ki Zétényi szavaiból. Ráadásul az 1995-ös, Moszkvában aláírt hadisíregyezmény sem kötelezi már hazánkat, hogy a korábban katonasírként is számon tartott emlékművet megtartsa. A tér alatti mélygarázs 2002-es építésekor ugyanis kihantolták a szovjet katonák földi maradványait, amelyeket nem is helyeztek vissza. – Így csak a kormányon múlik, hogy az emlékmű meddig marad fent – emelte ki Zétényi.  Az ’56-os elítélt Wittner Mária elmondta: az ötvenhatos forradalmi lyukas zászlóból kitépett címer díszeleg az emlékművön. Kifejtette: senki jogát nem lehet elvenni, hogy emlékezzen a hazánkban elesett, akár ellenséges katonákra is, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a szovjet csapatok tiporták el a magyarok szabadságvágyát, és ők vezényelték le az ’56 utáni megtorlást is – emelte ki. Hozzátette, a népakarat elsöpörte a szovjet rezsimet Magyarországon. – Az a kormány, amely az emlékmű eltávolításáért nem tesz semmit, a népakarat ellen cselekszik – fogalmazott Wittner Mária.
 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem