A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Közleménye

A Legfelsõbb Bíróság 2006. március 6-án (Markó u.16. fszt, 3. tárgyalótermében, délelõtt 9.30-kor) tárgyalja Kristóf László, 1959-ben koholt vád alapján kivégzett csendõr törzsõrmester ügyét a kivégzett elítélt testvérének felülvizsgálati indítványa alapján.

Az indítványozó jogi képviseletét és a vádlott védelmét dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány kuratóriumának elnöke látja el. A Hadtörténelmi Levéltár állományában lévõ iratok szerint Kristóf László v. csendõr nyomozó törzsõrmestert tizenkét társával együtt állították bíróság elé a Katonai Fõügyészség B.VII.020/1959. sz. vádirata alapján. A II. IV. X. és XIII. rendû vádlott az I. rendû vádlottal hasonló beosztású és rendfokozatú csendõrnyomozó, az V-VIII. és XI.-XII. rendû vádlott politikai detektív, a IX. rendû vádlott polgári ruhás rendõr õrmester volt.

Közöljük a m. kir. rendõrség budapesti fõkapitánya által 1944.évi július 28-án tett kitüntetési elõterjesztésnek a történeti tényállásra vonatkozó részét, amely kitüntetésre javasolja az intézkedésben részt vett rendõröket:

Folyó év július hó 27-én 19 óra 45 perckor a csillaghegyi nyomozó csoportnál szolgálatot teljesítõ Cselényi Antal detektív, Kristóf László és Palotás Ferenc csendõrnyomozók, hosszú megfigyelés után, Budapest területén nyomára jutottak dr. Ságvári Endrének, aki már mintegy hét éve földalatti baloldali szervezõmunkát végzett és vezetett. Nyomon követték és a XII. ker. Szép Ilonai villamosvasúti kocsiszín mellett levõ Nagy Béla -féle cukrászdában egy állítólagos Szabados nevû kommunista társával figyelés alá vették, majd õket elfogni igyekeztek. Elfogásuk után motozás, illetve bilincselés közben dr. Ságvári Endre, aki izmos férfi, hirtelen dulakodni kezdett és a szomszéd asztalon lévõ aktatáskájához kapott, onnét önmûködõ pisztolyát elõrántotta és rögtön tüzelt. Lövéseivel Cselényi Antal detektívet a jobb vállán, Kristóf László csendõrnyomozót a jobb combján súlyosan megsebezte, míg a hatósági közegek segítségére sietõ Pétervári János rendõrõrmester gépkocsivezetõt haslövéssel életveszélyesen találta.

A lövések leadása után dr. Ságvári Endre a helyiségbõl kimenekült, de a Palotás Ferenc csendõrnyomozó és a sebesülten utána futó Cselényi Antal detektív lövéseitõl eltalálva holtan összeesett. Dr. Ságvári Endre Szabados nevû társát sikerült elfogni.

A sérültek közül Pétervári János rendõrõrmester állapota haslövése következtében annyira súlyos, hogy életben maradása kétséges.(OL BM eln. 2.tét.5715.1944.- Eredeti tisztázat.)

A fegyverhasználat kivizsgálása után a dr. Ságvári Endre elleni intézkedés valamennyi résztvevõjét kormányzói kitüntetésben részesítették. Kristóf László, a központi nyomozó parancsnokság állományába tartozó cs. õrmester elnyerte a Magyar Bronz Érdemérmet a hadiszalagon.(Csendõrségi Lapok. 1944.október 1., XXXIV. évf. 19.sz. myom. irat.188.) Társai: Cselényi Antal a Magyar Arany érdemkereszt a hadiszalagon, Palotás Ferenc a Magyar Ezüst érdemérem a hadiszalagon, Pétervári János a Magyar Bronz Érdemérem a hadiszalagon kitüntetést nyerte el az államfõtõl.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni súlyos megtorlás legfontosabb része az igazságügyi megtorlás, amelynek ez a per része volt, mintegy megmutatva az önkényuralom erejét azokkal szemben, akiket – mint az elmúlt utolsó polgári államrendszer erõszakszervezetének tagjait – szívesen büntettek volna "ellenforradalmi" bûncselekményekért, de mivel erre a vádlottak alig adtak okot, így kénytelenek voltak elõvenni &bdquoa régi bûnöket. Az ítélet indokolásának kibontható értelme szerint ez volt a vádlottak legfõbb bûne, vélt társadalomra veszélyességük egyszerûen múltbeli közhatalmi státusukban rejlett.

Az eljárás eredményeként valamennyi vádlottat bûnösnek mondták ki a BHÖ. 82.pont e./ alpontja szerint emberek törvénytelen megkínzása és kivégzése által elkövetett háborús bûntettben. Az I. rendû Kristóf Lászlót elsõ fokon , az V. rendû Molnár Mihály vádlottat és a XIII. rendû Palotás Ferenc vádlottat másodfokon halálra ítélték és kivégezték. A X. rendû Bujdosó József vádlottat életfogytig tartó börtönre, a XII. rendû U. Kovács László vádlottat 12 év börtönre, a többi vádlottat 2-8 év börtönre, mint fõbüntetésre ítélték.

Mellékbüntetésként vagyonelkobzást és – a nem halálbüntetéssel sújtott vádlottakra – állampolgári jogok gyakorlásától való eltiltást szabtak ki.

A Kristóf László v. csendõr nyomozó törzsõrmester és társai ellen emberek törvénytelen megkínzása és kivégzése által elkövetett háborús bûntett és más cselekmények miatt lefolytatott, a Budapesti Katonai Bíróság B.I.065/1959.sz. 1959 szeptember 12-én kelt ítéletével és a Magyar Népköztársaság Legfelsõbb Bírósága Katonai Kollégiumának Különtanácsa Kt. 094/1959. sz. 1959.november 25-én kelt ítéletével elbírált büntetõ ügyben folyó Bfv.X.1185/2005.sz. felülvizsgálati eljárásban a Katonai Fõügyészség Bf.VI.238/2005.sz. 2005. december 12-én kelt, 2006. január 17-én kézbesített nyilatkozatára figyelemmel felülvizsgálati indítványunkban azt kérjük, hogy a t. Legfelsõbb Bíróság Kristóf László v. csendõr nyomozó törzsõrmestert (aki Nógrádverõcén, 1911 augusztus 30-án született, anyja: Hartó Eszter, nõs volt: Nagy Irénnel, gyermektelen, magyar állampolgár, büntetlen elõéletû, utolsó lakhelye: Békéscsaba V. Lajta u. 12., akin a jogerõre emelkedett halálbüntetést l959. november 28-án végrehajtották) ellene emelt vád alól, amely szerint a vádlott elkövette a BHÖ. 82. pont (e) alpontjában foglalt, emberek törvénytelen kivégzésével és megkínzásával elkövetett háborús bûntettet; elkövette a BHÖ.218.pont(1) bekezdésében foglalt fogolyszökés és a 96.pont (2)bekezdésében foglalt hatósági közeg elleni erõszak bûntettét, mentse fel a Be.331.§ (1) bekezdése alapján azért, mert nem követett el bûncselekményt, a terhelt büntetõjogi felelõsségének megállapítására a büntetõ törvénykönyv általános részérõl szóló 1950. évi II. törvény 1.§ (3) bekezdése megsértésével, a büntetõ perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény 180.§ b. és d. pontjának törvénysértõ mellõzésével, a BHÖ 218.pont (1) bekezdés rendelkezése megsértésével került sor.

Errõl dönt a Legfelsõbb Bíróság Kristóf László tekintetében.