A+ | A- | Alap
2017. április 23.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Felmentették a kivégzett csendornyomozót PDF Nyomtatás E-mail
2006. március 07.

Ságvári Endre okot adott rá, hogy fegyvert használjanak ellene · A bíróság kizárólag a hajdani jogot vette alapul

Magyar Nemzet 2006. március 7. (8. oldal)

Kulcsár Anna

A Legfelsobb Bíróság ítélete itt olvasható.

Minden részletében törvénysérto az az ítélet, amely 1959-ben halálbüntetéssel sújtotta Kristóf László csendort a Ságvári-ügyben - így foglalt állást tegnap a Legfelsobb Bíróság. A bünteto tanács szerint Ságvári Endre nem volt jogos védelmi helyzetben, amikor 1944. július 27-én tuzharcot kezdeményezett az orizetbe vételére kivezényelt, jogszeruen eljáró rendor- és csendornyomozókkal. Az ítélet szerint a kommunista vezeto maga idézte elo azt a tragédiát, amelynek végül az áldozata lett.

Az illegalitásban élo Ságvári Endre 1944. július 27-én napközben egyik elvtársával találkozott a huvösvölgyi Nagy cukrászdában, a mai Szépilona presszóban. A nyomozók reggel óta követték. A kommunista vezeto eloször fedett igazolvánnyal próbálta igazolni magát, ám közölték vele, tudják, ki o. Ekkor elokapta táskájából a fegyverét, és lott. Kristóf László csendor ormester rávetette magát, de ot is lövések érték, Ságvári ekkor kimenekülhetett az épületbol. Az egyik nyomozó a kórházban belehalt sérüléseibe. Életét vesztette maga Ságvári is, mert - már odakint - halálosan megsebesítették.

Kristófot jóval az eset után, az 1956-os forradalmat követo megtorlások idején állították bíróság elé 12 másik csendorrel együtt. Többjüket halálra ítélték, és kivégezték. Történészek szerint a vád alapja az az ideológiai megfontolás volt, hogy az "ellenforradalmat" a hajdani horthysta reakció, köztük a csendorség készítette elo. Ez ido tájt eloszeretettel fogták össze a hajdani rendvédelmi embereket. Így került a vádlottak padjára Kristóf László is.

Az 1959-es halálos ítélet felülvizsgálatát az ormester novére kezdeményezte, képviseletét Zétényi Zsolt ügyvéd látta el. A csaknem ötven évvel ezelotti bírói határozatot a Legfelsobb Bíróság (LB) tegnap minden részletében jogsértonek minosítette. A tanács elnöke, Kónya István, az LB bünteto kollégiumának vezetoje azt hangsúlyozta, hogy döntésük kizárólagosan a jogot, a hajdani jogszabályokat vette alapul. Nem foglalkoztak az eseményeknek sem a történelmi, sem a politikai, sem pedig az ideológiai minosítésével. Ez más szakterületek feladata, mondta. A hajdani ítéletet is mint egy másik bíróság döntését vették alapul, habár annak szerkezetébol, frazeológiájából és tartalmából egyaránt nyilvánvaló, hogy politikailag elfogult, koncepciós jellegu. Az ilyen határozatok azonban - folytatódott az okfejtés - ezen a címen jelenleg nem semmisíthetok meg, a koncepciós, koholt ítéletek semmissé nyilvánítása vagy ennek lehetové tétele a jogalkotás feladata.

Az LB - mint elhangzott - az események megítélésekor mindenekelott a hajdani jogot elemezte. Elsoként azt vette figyelembe, hogy az állami és a társadalmi rend védelmérol szóló, 1921. évi 3. törvénycikk büntetni rendelte azokat, akik a hatalom megszerzése és kizárólagos gyakorlása érdekében szervezkedésben vettek részt. Ez a jogszabály 1945-ig hatályban volt, s - a tegnapi indoklás szerint - a szélsojobb és a szélsobal mozgalmait, szervezkedéseit egyaránt üldözte. Ennek alapján figyeltek fel a rendvédelmi hatóságok Ságvári Endrére és társaira is.

Ságvárit tehát az 1921. évi törvény megsértése miatt kereste a hatóság. A négy nyomozónak, a parancs alapján, 1944. július 27-én orizetbe kellett vennie. Amikor a nyomozók telefonon közölték elöljárójukkal, kik beszélgetnek a cukrászdában, a parancsnok megerosítette: feltétlenül orizetbe kell oket venni.

A szabályszeruen megkezdett intézkedés mindaddig rendben zajlott, amíg Ságvári elo nem kapta pisztolyát, és lövöldözni nem kezdett. Az LB szerint a detektívek fegyverhasználata jogos volt. A magyar királyi csendorség szervezeti és szolgálati utasítása ugyanis úgy rendelkezett, hogy ha az intézkedés másképp nem hajtható végre, vagy az intézkedok élete és testi épsége veszélybe kerül, kötelezo tüzet nyitni.

A végkövetkeztetés most tehát az volt: a nyomozók az 1921. évi törvény s a csendorség szabályzata, valamint az elöljáró parancsa alapján törvényesen jártak el Ságvárival szemben. Kristóf ennek a jogszeru akciónak a befejezo mozzanatainál nem is volt jelen. Amikor ugyanis a halálos lövés odakint eldördült, az ormester sebesülten feküdt a cukrászda épületében. Emberek törvénytelen kivégzésével elkövetett háborús bejelentett tehát nem lehet szó. Ez alól most felmentették. A felülvizsgálati tanács hozzátette: Ságvári nem volt jogos védelmi helyzetben, miként azt az 1959-es ítélet állította. A népbíróság akkor úgy vélekedett: a kommunista vezeto az ellenállási mozgalomban vett részt, emiatt jogosan használta fegyverét a rendfenntartókkal szemben. Azok tehát törvénytelenül léptek fel. Mindez fordítva igaz - derült ki tegnap. Az indoklás szerint jogtalan lövöldözésével Ságvári okot adott rá, hogy fegyvert használjanak ellene. Vagyis: maga idézte elo azt a tragikus helyzetet, amelynek a végén o maga az áldozata lett. Ettol elkülönítendo kérdés a bíró szerint, hogy lehetnek, akik becsülik emberi bátorságát.

Megdolt az a vád is, hogy a csendor ormester annak idején részt vett emberek törvénytelen megkínzásában. Ezzel kapcsolatban felidézték, hogy Kristófnak elsosorban az illegális kommunista mozgalom résztvevoit kellett lelepleznie, kihallgatásokban nemigen vett részt. Az 1959-es ítélet szerint négy személyt gumibottal és elektromos eszközzel kínzott. Errol azonban semmi konkrétumot nem tartalmaz az akkori határozat. Az 1959-es ítéleti leírást elfogadva is csupán az mondható el, hogy a kínzás - az akkori bünteto kódex szerint - ötévi szabadságvesztéssel büntetendo cselekmény: hivatali hatalommal való visszaélés volt. A mai büntetojog kényszervallatásnak nevezi az ilyen esetet. Ez nem háborús buntett, akkor sem, ha abban az idoben háború volt. A buncselekmény, ha Kristóf elkövette is, öt év alatt elévült - 1959-ben már nem vehették volna figyelembe. Az LB e vádpont miatt, elévülés címén, megszüntette az eljárást.

A volt csendort 1959-ben csak úgy tudták bekísérni, hogy a lábán megsebesítették. Az utcán megpróbálta faképnél hagyni a rendoröket Ez a Legfelsobb Bíróság szerint pánikreakció volt - hiszen Kristóf ekkor már csaknem 15 éve háborítatlanul élt, dolgozott, beilleszkedett a társadalomba, és nem kellett gondolnia arra, hogy utánanyúlhat az igazságszolgáltatás. Az eljárást emiatt a "súlytalan részcselekmény", a fogolyszökés vádja miatt is megszüntették.

A tanács elnöke végül arra a kérdésre válaszolt: mi értelme lehet az igazságszolgáltatásnak fél évszázaddal a történtek után. A halálbüntetést már nem lehet jóvátenni. A bíró úgy fogalmazott: a felmentoítélet, a tisztázó eljárás arra jó, hogy aki tiszteli Kristóf László emlékét, anélkül tehesse meg, hogy emlékére egy nagyon súlyos buncselekmény, a háborús buntett árnya vetülne.











 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem