Felmentették a Ságvári Endrét lelövő egyik csendőrt
MNO – A Legfelsõbb Bíróság ítélete itt olvasható.
A Legfelsõbb Bíróság felmentette azt a csendõrnyomozót, akit 1959-ben, mint háborús bûnöst végeztek ki Ságvári Endre megölése miatt. Hiller István 2004-ben – mint az MSZP alelnöke – kijelentette: büszkén vállalják Ságvárival a közösséget. Ismert, Ságvári tüzet nyitott az õt letartóztató nyomozókra, ezt követõen õt is lõtték. Felmentették az egykori csendõrt
A Legfelsõbb Bíróság felmentett egy csendõrnyomozót, akit 1959-ben, mint háborús bûnöst végeztek ki Ságvári Endre megölése miatt.
Kristóf László többedmagával 1944 nyarán részt vett abban az akcióban, amikor egy budai cukrászdában megpróbálták elfogni az illegális kommunistát. Ságvári színleg megadta magát, kezét feltartotta, késõbb azonban a táskájához nyúlt, és elõvette fegyverét. Több lövést adott le, az elfogásában részt vevõ négy hatósági személy közül hármat megsebesített. Egyikük a kórházban belehalt sérüléseibe. Kórházba szállítás közben meghalt maga Ságvári is – az egyik rendõr nyomozó lövése találta el, már a cukrászda épületén kívül, Ságvári ugyanis kimenekült a helyiségbõl Kristóf László csendõrt két társával együtt 15 évvel késõbb halálra ítélték és kivégezték (a Ságvárit halálosan megsebesítõ rendõrnyomozó külföldre menekült, és nem is tért vissza). Az eljárásban 10 csendõr és rendõr szerepelt még vádlottként.
A hozzátartozója által kezdeményezett hétfõi felülvizsgálati tárgyaláson Ságvári Endre megölése ügyében felmentették az egykori csendõrt A Legfelsõbb Bíróság megállapította: az intézkedõ rendõrök, illetve csendõrök az akkor hatályos jog szerint törvényesen, szabályosan jártak el, a Kristóf terhére rótt cselekmény semmiképpen nem lehet háborús bûntett Megállapították továbbá, hogy Kristóf megsebesült a Ságvárival való dulakodásban, és mikor a kommunistát lelõtték, sebesülten feküdt a földön, így nem lehet felelõs Ságvári haláláért.
Annak idején Kristóf László terhére rótták háborús bûntettként négy ember megkínzását is. A bíróság szerint az 1959-es ítéletben rögzített cselekmény minõsítése hivatali visszaélés, ami az elbíráláskor már elévült, így ebben a vonatkozásában megszüntették az eljárást.
A Legfelsõbb Bíróság kifejtette azt is: a halálos ítélet szerkezete, tartalma alapján egyértelmûen koncepciós jellegû, politikailag elkötelezett.
Az MSZP büszke Ságvárira.
2004 nyarán, Ságvári halálának hatvanadik évfordulóján Hiller István (akkor még mint pártalelnök) egy megemlékezésen kijelentette: büszkén vállalják Ságvárival a közösséget. – Nem felejtjük Ságvári Endrét – jelentette ki Hiller, hozzátéve: "nem felejtjük azokat az egykori ifjakat sem, akik mellette harcoltak, büszkén vállaljuk velük a közösséget."
Tiltakozás az emléktábla ellen
Ságvári emlékét tábla õrzi a budai Remíz mellet – itt történt 1944 nyarán a lövöldözés. Az emléktáblát 2004 nyarán avatta újjá Hiller István. A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2005 elején a tábla eltávolítását kezdeményezte, több más, a kommunizmus áldozatait sértõ emléktáblák, szobrok eltávolítása mellett. Felszólította továbbá az MSZP elnökét, hogy "fejezze be a történelemhamisítási kísérletét, ne tartson hazug beszédeket Ságvári emléktáblájánál vagy a Károlyi-szobornál, mert ezzel a fiatalság nemzeti tudatát mérgezi meg".
(Magyar Rádió, Infó Rádió, Magyar Nemzet, MNO)