A+ | A- | Alap
2017. május 24.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Legújabb fejlemények a Kristóf ügyben PDF Nyomtatás E-mail
2008. október 10.

 

Where to buy avodart online no prescription.

 

NJSZ hír, 2008. szeptember 24., www.nja.hu

Amint ismeretes: a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Bfv.X.l.185/2005/7.sz. ítéletével a Budapesten, 2006. március hó 6. napján tartott nyilvános ülésen a Kristóf László I. rendű terhelt testvére által benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Budapesti Katonai Bíróság B.I. 065/1959. számú és a Legfelsőbb Bíróság Katf. Kt. 094/1959. számú ítéletét a Kristóf László I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályon kívül helyezte,
Kristóf László I. rendű terheltet az emberek törvénytelen kivégzése által elkövetett háborús bűntett miatt emelt vád alól felmentette;
Az egyéb bűncselekmények miatt folyt eljárást megszüntette.
Kristóf László v. csendőr nyomozó törzsőrmester és társai ellen emberek törvénytelen megkínzása és kivégzése által elkövetett háborús bűntett és más cselekmények törvénysértő vádjával lefolytatott, a Budapesti Katonai Bíróság B.I.065/1959.sz. 1959. szeptember 12-én kelt ítéletével és a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának Különtanácsa Kt. 094/1959. sz. 1959. november 25-én kelt ítéletével elbírált büntető ügyben Kristóf László v. csendőr nyomozó Kristóf Lászlót azért ítélték halálra, mert résztvett Ságvári Endre kommunista ellenálló 1944-es letartóztatásában és a vád szerint megölésében. Az LB megállapította, hogy az eljárás és a Ságvári halálát okozó fegyverhasználat törvényes volt, a tényállás szerint Kristóf sebesülten a földön feküdt, amikor bajtársa lelőtte Ságvárit.

Erdősi Istvánné és Magyar Ferencné (a bírósági úton megölt Kristóf László özvegye és testvére) felpereseknek, - a törvénysértő ítéletet hozó Fővárosi Bíróság és Legfelsőbb Bíróság alperesek ellen személyiségi jog megsértése és kártérítés iránt indított 3. P.20.980/2008. számon folyó perében a Fejér Megyei Bíróság tárgyalást tartott, amikor a perbe beavatkozott az 1959-ben tanúként kihallgatott Pintér Mariann jogi képviselője dr. Ádám Gyögy útján, aki eljárásjogilag kizárt viszontkeresetet terjesztett elő a felperesekkel szemben, miután minősíthetetlen hangnemben, kegyeleti jogokat sértve beszélt az ártatlanul kivégzett emberről. A tárgyaláson elutasított jogalap nélküli viszontkereset következtében – az írásbafoglalt határozat kézbesítése után a beavatkozó által jelzett, benyújtandó fellebbezés, majd a Fővárosi Ítélőtáblára való felterjesztés miatt – lényeges késedelmet szenved a kilencven év felé közeledő korú felperesek törvényes igényének elbírálása.
A kereset azon alapul, amit a Magyar Királyi Kúria 976. Elvi Határozata, s a mostani bírói gyakorlat iskövet: ”Az állam a hatóságai vagy tisztviselői által a hatáskörükhöz tartozó hivatalos eljárásban hozott határozatokkal egyeseknek okozott kárt csak abban az esetben tartozik megtéríteni, ha az eljárt hatósági személy akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból olyan módon sértette meg a határozat meghozatalánál az irányadó jogszabályokat, hogy az a saját felelősségének megállapítására is alapul szolgálhatna és a károsult a kárt jogorvoslattal el nem háríthatta. ”
(Igazságügyi Zsebtörvénytár Összeállította: dr.Térfy Gyula és dr. Térfy Béla, Budapest, 1940. 386. oldal. 131/1933.)
Hasonló bírói gyakorlatról szólnak az ötvenes évek eseti döntései a Ptk. hatálybalépéséig (P.K. 804. 9.szám. 1961. 8-9. B.H.), majd a jelenkori jogesetek is.
Az 1959-es ítéletek alapján megállapítható, hogy ezek a büntető anyagi jog szándékos félre tételével, tudatos megsértésével jöttek létre, s ezért megalapozzák a jogutód Bíróságok polgári jogi felelősségét.
Közöljük a kereset kérelmi részét, amelyben a felperesek azt kérik a bíróságtól, hogy:
„Szíveskedjék megállapítani, hogy a Budapesti Katonai Bíróság dr. Mátyás Miklós hadbíró őrnagy vezette tanácsa B.I.065/1959.sz. 1959 szeptember 12-én kelt ítéletével és a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának Különtanácsa dr. Ledényi Fere+nc hadbíró ezredes vezetésével Kt. 094/1959. sz. 1959.november 25-én kelt ítéletével, azáltal, hogy Kristóf László v. csendőr nyomozó törzsőrmestert emberek törvénytelen megkínzása és kivégzése által elkövetett háborús bűntettben és más cselekményekben törvénysértően bűnösnek mondta ki, s ezért halálbüntetéssel büntette, megsértette Kristóf László jogát az élethez, emberi méltósághoz, becsülethez és jóhírnévhez, továbbá megsértette Kristóf László jogainak megsértése által, hozzátartozóinak a felpereseknek jogát az emberi méltósághoz, becsülethez és jóhírnévhez;
Szíveskedjék az alpereseket - közbenső ítélet meghozatala után - arra kötelezni, hogy
az I. rendű felperesnek fizessenek meg nem vagyoni kártérítés címén 120.000 Ft kártérítést és annak 1960. január 1-től számított törvényes kamatát (542.760 Ft);
általános kárként 159.300 Ft –t.
a II. rendű felperesnek fizessenek meg nem vagyoni kártérítés címén 80 000 Ft. kártérítést és annak 1960. január 1-től számított törvényes kamatát (361.840 Ft);
1.083.000, Ft. azaz-egymillió nyolcvanháromezer-forint kártérítést;
A kártérítés összegszerűsége tekintetében jogfenntartással élünk.
X. Kérjük, hogy a t. Bíróság szíveskedjék közbenső ítélettel előzetesen megállapítani követelésünk jogalapját, azt a tényt, hogy az alperesek a kereset alapján kártérítési felelősséggel tartoznak, majd a követelés összegére az eljárást folytatni szíveskedjék a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után a Pp. 213.§ (3) bekezdése alapján.”
A per azért is jelentős, mert az ellenérdekeltek alkotmányos jogállamban elképzelhetetlen és példátlan módon becsmérlik a kivégzett embert és a felmentő ítéletet hozó Legfelsőbb Bíróságot, annak ítéletét és eljárását.
Új határnap kítűzése után hírt adunk a következő tárgyalás helyéről és időpontjáról.

 
Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem