Pert indítottak a Legfelsőbb Bíróság ellen Kristóf László felmentése miatt
Pert indítottak a Legfelsőbb Bíróság ellen amiatt, hogy 2006. március 6-án felülvizsgálati eljárásban felmentették törvénysértően elítélt és kivégzett Kristóf László csendőr őrmestert az ellene emelt vád alól, melyet Ságvári Endre meggyilkolásának hamis vádjával emeltek ellene 1959-ben. Közlemény
Pert indítottak a Legfelsőbb Bíróság ellen amiatt, hogy 2006. március 6-án felülvizsgálati eljárásban felmentették törvénysértően elítélt és kivégzett Kristóf László csendőr őrmestert az ellene emelt vád alól, melyet Ságvári Endre meggyilkolásának hamis vádjával emeltek ellene 1959-ben.
A felperes Pintér Mariann, akit 1944-ben államellenes tevékenység miatt letartóztattak és kemény vallatási módszerrel vallattak a csendőrnyomozók. A felperes személyhez fűződő jogainak megsértése miatt indított pert, mert az ártatlanul elítélt ember felmentése sérti ezen jogait, s keresetének ténylegesen a felmentő ítélet hatályon kívül helyezésével tudna eleget tenni a Legfelsőbb Bíróság, amire törvényes lehetőség nincsen, s amit ezért a felperes kifejezetten nem is kér.
A Legfelsőbb Bíróság – mint alperes – arra hivatkozik, hogy harmadik személy nem alapíthat igényt olyan határozatra, amely határozat rendelkezést nem tartalmaz ezen személyre, azaz a felperest nem illeti meg a keresetindítás joga. Az alperes kifogásolja továbbá a képviselet törvényességét azért, mert a felperest dr. Kende Péter, a MAEASZ jogtanácsosa kívánja képviselni, de a jogtanácsos itt nem az őt foglalkoztató szervezetet, hanem egy magánszemélyt kíván képviselni, s erre a jogtanácsosnak nincsen jogosítványa.
A leglényegesebb kérdés azonban az, hogy a legmagasabb bíróság legfelsőbb szintjén – öt tagú tanácsban – meghozott határozata ugyanazon állam bírósági szervezetén belül nem vizsgálható felül, az 1997. évi LXVI. Tv. (BSz.) 7. §-a szerint a bíróságok és más hatóságok a jogerős határozatot kötelesek tiszteletben tartani. Ezért a polgári ügyben eljáró bíróság egyebek mellett azt sem vizsgálhatja, hogy a Kristóf László felmentéséről rendelkező Bfv. X 1185/2005/7. számú ítélet helyesen avagy helytelenül értelmezett valamilyen jogszabályt. Amint korábban részletesen hírt adtunk róla, s az erről szóló források honlapunkon is olvashatóak, semmilyen szakmai fórum, vagy elismert büntetőjogász nem vitatta a felmentő ítélet törvényességét, ezzel szemben a közvélemény egy körülhatárolható részében felháborodást váltott ki az ártatlan ember felmentése, azzal a megdöbbentő szemlélettel, hogy az ártatlan embert valamilyen célszerűségi, gyakorlati okból, az ún. antifasiszta minimum jegyében, mert egy zsidó antifasiszta halála miatt végezték ki, még akkor sem kell felmenteni ha nem ő lőtt Ságvári Endrére, hanem őt lőtte le az antifasiszta harcos, akinek szabályosan foganatosított letartóztatása során tanúsított fegyveres ellenállása miatt egy rendőrtiszt-helyettes közvetlenül Ságvári letartóztatása után, az először fegyvert használó Ságvári fegyverétől halálra sebezve halt meg, míg két csendőrnyomozót 1959-ben a Ságvári ellen elkövetett emberölés koholt vádjával végeztek ki.
Pintér Mariann, ill. a nevében fellépők arra a tanúvallomásra hivatkoznak, amelyet a nevezett a nemzetgyilkos pártállam nyomozó szervei és bírósága előtt tett 1958-59-ben saját 1944-évi megkínzatásáról de elhallgatják azt, hogy ezen tényállásoknak és tanúvallomásoknak a felülvizsgálatára, hamisságának vagy igazságának vizsgálatára ennyi év után perújítással nincsen lehetőség, a felülvizsgálati eljárásban ezeket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatta.Emlékeztetünk arra, hogy Kristóf László az eljárásban határozottan tagadta, hogy kihallgatásokban résztvett volna, s arra hivatkozott, hogy őt Pintér Mariann azért ismerte, mert 1944-ben házkutatást tartott nála, amikor az odatartó Donáth Ferencet letartóztatták. Kristófból, mint Ságvári haláláért hamisan vádolt személyből mindenképpen elsőrendű vádlottat kivántak csinálni, ezt szorgalmazta a ma is tevékeny Hollós Ervin, a III/III. jogelőd szervezet vezetője.A mostani abszurd jogérvényesítés egy jogi gyilkosságba torkolló koholt per ma már felül nem vizsgálható tényállását, egy emberölési előkészületnek tekinthető 1958-59-évi nyomozás anyagát kívánja a 2006-ban jogállami döntást hozó Legfelsőbb Bíróság fejére olvasni, felróva, hogy az LB nem pendült egy húron az 1959-es gyilkos határozatot hozó bírósággal.
A Pintér Mariann felperesnek a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Bíróság, dr. Pataki Árpád bíró 2007. július 9-én, hétfőn délelőtt 10 órakor a Bp. V. ker. Markó u. 27. szám alatti épületben a II. emelet 43-as tárgyalóteremben tart nyilvános tárgyalást.
Budapest, 2007. június 29.