Hétfőn lesz a 2009. július 4-i Erzsébet téri gárda tüntetés erőszakos feloszlatása jogellenességének megállapítása iránti per első tárgyalása
2010. február 19.
                     
 
NJSZ hír, Nemzeti Jogvédő Szolgálat,  2010. február 19. www.nja.hu
 
Mint emlékezetes, a rendőrségi tiltó határozatok, illetve a Belváros szinte teljes lezárása miatt a Magyar Gárda és a politikai foglyok szabadon bocsátása mellett tüntetni kívánók 2009. július 4-én nem tarthatták meg tüntetéseiket Budapesten, sem a Szabadság téren, sem a Szent István téren, sem pedig a Kossuth téren. Az ott részt venni kívánók az Erzsébet téren tartottak egy nem bejelentett, de békés ülő demonstrációt, így fejezve ki tiltakozásukat a koncepciós bírósági és rendőrségi döntésekkel szemben. A rendőrség a gyülekezési törvény ellenére a tüntetést a rendőrság durván feloszlatta annak ellenére, hogy az békés jellegét végig megőrizte és egyéb oszlatási ok sem állt fenn.

A tárgyalás ideje 2010. február 22. (hétfő) 09:00 óra, helye a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma (Bp, II. ker., Csalogány u. 47-49.) fszt. 1. tárgyalóterem. Kiss Róbert felperes, az Új Magyar Gárda főkapitánya jogi képviseletét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.

Az intézkedés során 216 embert állítottak elő- többségükben gárdistákat - , köztük Vona Gábort, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökét és Kiss Róbertet a Magyar Gárda főkapitányát. 17 civil sérült meg, köztük súlyos sérülés is volt. A rendőrség a feloszlatást kirívóan jogszerűtlenül és szakszerűtlen módon hajtotta végre, megsértve a jelenlevők gyülekezési jogát, személyes szabadságát, testi épségét és a szükségesség és arányosság követelményét. A békés módon tiltakozók erőszakos kiemelését már akkor megkezdte a rendőrség, amikor tömegoszlatási felhívás nem hangzott el, békétlennek tekinthető magatartás nem volt tapasztalható. Amennyiben a bíróság megállapítja a tüntetés feloszlatásának jogellenességét, úgy a helyszínen elfogott, előállított illetve bántalmazott tüntetők kártérítési igényt érvényesíthetnek gyülekezési joguk, emberi méltóságuk és személyes szabadságuk megsértése miatt.

Az ombudsman csatolt jelentése is jogellenesnek nyilvánította a gárdisták július 4-i Erzsébet téri rendezvényének feloszlatását.

http://nja.hu/hirek/a-magyar-garda-ugyei/az-ombudsman-jelentese-is-jogellenesnek-nyilvanitotta-a-gardistak-julius-4-i-erzsebet-teri-rendezvenyenek-feloszlatasat.jog

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése is jogellenesnek nyilvánította az oszlatást.

http://nja.hu/hirek/a-magyar-garda-ugyei/a-nemzeti-jogvedo-szolgalat-kozlemenye-a-2009.-julius-4-i-rendori-intezkedesekrol.jog
 
Vona Gábort, a Jobbik Magyarországért elnökét a békésen ülő gárdisták közül rángatták ki rohamrendőrök, vitték földre, majd bilincselték meg és tartották fogva több órán át. A hatalmas számban kivezényelt rendőrök rajta kívül még 215 személyt állítottak elő a helyszínről és legtöbbjük ellen szabálysértési eljárást indítottak. A pártelnököt jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt harmincezer forint pénzbírsággal büntette meg a III. kerületi Rendőrkapitányság. Ez ellen védője Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője útján kifogással élt, azonban a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a bírságot most nemrégiben hozott végzésével hatályában fenntartotta, így most tárgyalás tartását kérte a védelem indítványozva többek között a budapesti rendőr-főkapitány tanúként történő meghallgatását. A bíróságnak nyilvános tárgyaláson kell elbírálnia az ügyet, ennek folytán és így a teljes nyilvánosság képet kaphat arról, hogy a hatalom ma nem csak a tüntetések helyszínén lép fel sok esetben erőszakosan és a rendőrségre vonatkozó szabályokat és az irányadó emberjogi követelményeket súlyosan megsértve, de az ilyen eseteket követően számos koncepciós eljárást indítanak.
 
Az esethez kapcsolódóan a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2009 október 12-ére a gyülekezési joggal kapcsolatos kérdésekről, megbeszéléseket kezdeményezett. Erre meghívták az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a Független Rendészeti Panasztestület képviselőit és három jogvédő szervezetet: TASZ-t, Magyar Helsinki Bizottságot és a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, utóbbit Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető és Somogyi János együttműködő ügyvéd képviselte.  A Nemzeti Jogvédő Szolgálat egyedüli jogvédő szervezetként mutatott rá arra, hogy a rendőrség joggyakorlata érzékelhetően a jogkorlátozás irányában mozdult el, melynek egyik korábbi megnyilvánulása volt az például, hogy 2009. március 15-én minden vonulásos rendezvényt megtiltottak. Ezen a megbeszélésen egyébként a főkapitány maga is lényegében elismerte a 2009. július 4-i feloszlatás jogellenességét.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat minden lehetséges eszközzel azon lesz, hogy ezt a bíróság is állapítsa meg.